Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Eberhard Brüning: Az amerikai szocialista irodalom történetéhez

kérdésekben eltérő is a véleményünk és más is az elképzelésünk, mégis egyazon hazához tartozunk." A munkás pedig így válaszol neki, telve osztályöntudattal: „Nem hiszem, hogy azonos a hazánk. Amerika Önnek egészen mást jelent, mint nekünk. Amerika az Ön számára kényelem, szórakozás és élvezetek, mégpedig egy életen át, s ha netán munkáról is esik szó, az olyan munka, amelyet ön szívesen csinál. A mi számunkra azonban Amerika olyan munkát jelent, amelyet végeznünk kényszerűség, kemény robot, ha egyáltalán élni akarunk. Amerika az ön számára szabadság; de miféle szabadságunk van nekünk, akik nem tudjuk, honnan kerül elő a következő betevő falat... Igen, valamennyien amerikaiak vagyunk, de szó sincs arról, mintha azonos lenne a hazánk, Mrs. Makely. Miféle hazája van az olyan embernek, akit fekete listára tettek?"

5 Mind a hazai, mind a nemzetközi szocialista irodalomra nagy hatást tett Edward Bellamy: Looking Backward 2000-1887 című utópikus regénye, amely 1888-ban jelent meg. „Olyan könyv ez" — mondotta róla Howells —, „amely egy édes álom leplében hamisítatlan szocializmust közvetít".

6 Akkoriban kezdett Bellamy intenzíven foglalkozni a szociális kérdéssel, amikor William Dean Howells is döntő ösztönzést kapott szocialista irányú fejlődéséhez. Bellamy azonban nagy kortársánál is tovább ment, s a fennálló társadalom kritikáján túllépve, felvázolt egy józan, mondhatni tudományos alapozású képet egy valóban emberi és kizsákmányolás-mentes társadalomról, amelyben megszűnik a munka elidegenedése s a technikai-természettudományi vívmányok az ember javára szolgálnak. Persze az utópizmus és a polgári liberalizmus is színezik ezt a képet, mégis a szocialista világirodalom mérföldköve lett ez a könyv, amelyről gyakran megemlékeztek a nemzetközi munkásmozgalom jeles harcosai. Elizabeth Gurley Flynn, az amerikai KP egykori elnöke ezt írta önéletrajzában: „Bellamy könyvének nagy értéke abban van, hogy az egyik legkorábbi amerikai szocialista mű. Megjelenése után tizennyolc évvel olvastam. Rám és sokan másokra is mély benyomást tett, mert meggyőző módon kifejti, hogy mily békésen, jólétben és boldogan élhetne Amerika egy szocialista társadalmi rendszerben."

7 Mégis, talán azon lehet leginkább lemérni Bellamy könyvének hatását a nemzetközi munkásmozgalomra, hogy miképpen terjedt el Németországban. Az 1914-es új kiadáshoz Clara Zetkin irt előszót: „Bellamy Visszapillantása akkor vált ismeretessé nálunk, midőn még a szocialistaellenes törvény nyomása nehezedett a német munkásosztály szellemi és politikai életére. Lelkesen és holmi szigorú esztétikai kívánalmakra ügyet sem vetve fogadtunk akkoriban minden írást, amelyben a szocializmus szelleme élt és lélegzett. Ebben a légkörben Bellamy utópiáját is csupán gondolati tartalma felől értékeltük; s én vállalkoztam a regény első fordítására, amely aztán 1890-ben a J. H. W. Dietz kiadónál Stuttgartban meg is jelent. Ha már elszántam magam arra, hogy annyi idő után új kiadásban jelentessem meg a regényt, ennek oka az a meggyőződésem, hogy a Visszapillantás még ma is sokat mondhat a dolgozó tömegeknek, sőt, talán még többet mint valaha, hiszen a világháború leszakította a függönyt a felismerés elől, misze4 WILLIAM DEAN HOWELLA: A Traveler from Altruria. New York, 1957. 114. • Idézi W. F. TAYLOE: The Economic Novel in Amerika Chapel Hill, 1942. 240. • ELIZABETH GCELEY FLYNN: Das Rebellenmadchen Berlin, 1962. 46.