Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Stepan Vlasin: A cseh szocialista írók szervezetei a húszas és harmincas években

Ezeknek a nemzetközi szolidaritást kifejező akcióknak mindenkor a kommunista művészek voltak a kezdeményezői, s irányításuk a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusának eszméi szerint történt. Ez a kongreszszus vetette meg az alapját a fasizmus- és háborúellenes népfront kialakulásának is. Maxim Gorkij és Romain Rolland felhívásukkal az egész világ értelmiségéhez fordulnak a humanizmus és a demokratikus vívmányok aktív megvédése érdekében. Csehszlovákiában ehhez hasonló céllal fáradozott a haladó írók egységének megteremtésén Bedfich Václavek. így jött létre 1935ben a Blok elnevezésű egyesület, amely 1936 38-ban negyedévenként jelentette meg U című folyóiratát. A szövetség programjának egységét a szocialista realizmus azonos felfogása, politikai téren pedig a Népfront fasisztaellenes küzdelme biztosította. A Blok legtevékenyebb tagjai közé tartoztak Peter Jilemnicky, Kurt Konrad, J. V. Pleva, Franttëek Nechvátal, Jifí Taufer. Mintegy a Blok programját összegezi az U második évfolyamában Bedfich Václavek: „1. Ragadjuk ki a csehszlovák nemzeti kultúra legszebb hagyományait a burzsoázia és a fasiszták kezéből; nekik ugyanis ezekhez soha semmi közük nem volt. 2. Minél szorosabbra kell fűznünk kapcsolatunkat a néphez. A nép ti. ez értékes örökség várományosa. Nekünk már most elő kell készítenünk a jövőhöz vezető utat."

12 Bedfich Václavek a következőképp jellemzi a Blok című csoportosulás alkotó művészi feladatait A jelenkori cseh irodalom átcsoportosulása című cikkében: ,,Ez a művészet mindenekelőtt a társadalmi változások élő, eleven része, terméke, de egyben meghatározója is. Olyan művészet lesz ez, mely társadalmilag tevékeny; segít kialakítani az új társadalmat, az új embert s ennek az új embernek érzékenységét, szellemiségét. Ezt a feladatot semmiképp sem szabad leszűkítenünk. Nemcsak arról van szó, hogy a költőnek ábrázolnia kell az új világért folyó küzdelmet a maga politikai formájában — a költő számára a küzdőtér sokkal tágabb, sokkal szélesebb. Ez a felfogás érdeklődésének homlokterébe a ma még csak szavakban jelentkező szocialista realizmust helyezi, de ezzel megszabja tartalmát is. Figyelemmel kíséri a szocializmus építését (a Szovjetunióban), a proletariátus harcát (másutt, külföldön), az új ember kialakulását s jelenünk minden vonatkozásban igen bonyolult és sokrétű valóságának megnyilvánulásait. Eközben azonban semmiképp sem hanyagolja el a formát, mert jól tudja, hogy valódi művészet csak ott lehet, ahol a gondolattal egyidőben születik meg a művészi kifejezési mód is."

13 A Blok nem volt annyira jellegzetesen generációs csoportosulás, mint a húszas évek Devétsilje vagy a harmincas évek szürrealistákat tömörítő egyesülése. Ide tartoztak mindazok az írók, akik Václavek megállapítása szerint: „a háborút követő évek Sturm und Drang korszakában becsülettel folytatták harcukat és mindenkor kitartottak a munkásosztály mellett, megalapozott őrhelyükön."

14 Mindenekelőtt Stanislav K. Neumann, Ivan Olbracht és Marie Majerová neve említésre méltó. Továbbá ide kell sorolnunk azt az idősebb író'»BED&ICH VÁCLAVEK: CO dále? U. 1937. márc. 10., 1. sz. 98-101. U BED&ICH VÁCLAVEK: Pfeskupování k soucasné éeské literature. Ucïtelské noviny, 1936. nov. 14-15. sz. 195-197. * Uo.