Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)
Szántó Gábor András: Matheika János
kinti. 117 Mindez azért is kockázatos, mert Fagyejev még 1930-ban is levélben fordul Libegyinszkijhez megfelelő Lenin és Hegel idézetekért, mivel nincs ideje a művészi módszerről szóló előadásának „tudományos" megalapozásához az egész szükséges anyagot elolvasni.. . 118 A fenti zavaró körülmények ellenére a konkrét feladatok felvázolásánál már lényegében helyes célkitűzésekkel találkozunk a cikkben, amikor Matheika a rappisták sokat támadott „élő ember" jelszavának helyes vonásaiból kiindulva ilyen követelményeket állít a proletár irodalom elé: „A proletár irodalom már régen túl van az általános frázisok, színes szóvirágok, hősies deklamációk első, primitív, romantikus szakaszán. Túl van az aprólékos, pontos, természethű életábrázolás durva, naiv naturalizmusának célkitűzésén is . . . A papírembereknek, az angyalian jó, dolgos, józan, iskolapéldaként elénk állított proletárnak és az ördögien gonosz, gyáva, csupán élvezeteket hajhászó gyárosnak rajzát fel kell, hogy váltsa az élő, valóságos ember, a bonyolult, hibákból és erényekből összetett osztályember szociális képe .. . Egészen nyilvánvaló, hogy a realista, dinamikus életábrázolás képes a legmélyebb, legáthatóbb propagandisztikus hatást kiváltani". 11 " 1929-től kezdve erőteljesen aktivizálódik Matheika tevékenysége, s ez a szovjet sajtóban megjelent közleményeinek számán is lemérhető: 1929-ben 5, 1930-ban 7, 1931-ben 11 írása lát napvilágot. Tagjává választják a Forradalmi Irodalom Nemzetközi Irodájának (a későbbi Forradalmi írók Nemzetközi Szövetségének), amely Lunacsarszkij és Bruno Jasienski mellett őt delegálja az 1929 végén meginduló Sarló és Kalapács Proletárirodalom című rovatához. 120 A folyóiratban számos kritikai írása jelenik meg a magyar emigráns irodalom képviselőiről, folyóiratairól, 121 a szovjet és a német irodalom eseményeiről, 122 regényrészleteket és verseket fordít, időnként ügyesen, többek között Bechert, Bezimenszkijt, Majakovszkijt, Gyemjan Bednijt 123 (ezek közül néhányat magyarországi szavalókórusok is előadnak 124 ), Lenin műveinek tervezett magyar nyelvű kiadásához ő ülteti át az Állam és forradalmat magyar nyelv1,7 A fenti tételeket Fagyejev a RAPP 1929 szeptemberi plénumán mondott beszédében fejtette ki. Előadását később Félre SchillerrelI címen publikálta: I. A. Qaaeea: 3a Tpn/juaTb jie-r. MocKaa, 1957. 63-72. Uő.: A proletár irodalom országútján. Bp. 1962. VII. "••Éppen az oldalszámokat (vagy egyszerűen a kiirt idézeteket), s ne magukat a műveket ( küldd el. Sz. 0. —), azokat úgysem lesz időm végigolvasni*. L. A. OaaeeB. IliicbMa. 1916- 1956. MocKBa, 1967. 55. Idézi még: C. UJeuiyKoo: HCHCTOBWC pesnirremi. MocKBa, 1970. 188. •»»SK. 1930. 4. sz. 61. 1,0 SK. 1930. 4. sz. 47. 111 Új Szó, SK. 1929. 1 -2. sz. 92. - ILLÉS BELA: Ég a Tisza. SK. 1930. 6. sz. 65-66.HIDAS ANTAL: Folyik a pör. SK. 1930. 9. sz. 63 - 64. - Az Út, 1931. 7. sz. 57. - ZALKA MÁTÉ: A hadjárat vége. SK. 1931. 10. sz. 52-53. - KOMJÁT ALADÁR: Mindent akarunk. SK. 1931. 11, sz. 62. IW Az orosz irodalmi frontról. SK. 1929. 1 -2. sz. 92. - Az orosz irodalom fejlődése. SK. 1931. 8. sz. 61 -62. - (Gorkijról). SK. 1936. 14-15. sz. 13. Harc a szocialista realizmusért. A szovjetirodalom húsz éve. SK. 1937. 17-20. sz. 55 - 58. - Szent karácsony este (Részlet LUDWIG TUREK Proletárélet című regényéből.) SK. 1930. 7. sz. 62. J. R. BECHER: AZ ötéves tervet énekelem. SK. 1930. 10-11. sz. 79-81. - A BEZIMENSZKU: Komszomólia. ÚE. 1927. okt. 9. - MAJAKOVHZKIJ: Verd szét! SK 1930. 7. sz. 63. - GYEMJAN BEDNIJ: A Főucca. 1937. 17 - 20. sz. 3. ,M Mathejka Jánosné közlése.
