Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)
Szántó Gábor András: Matheika János
értékelésben Petőfit és Adyt helyezi a legmagasabbra. A magyar irodalom klasszikus korszakának az 1830 és 1850 közötti időszakot tekinti, de a későbbiekhez képest itt még bizonyos rokonszenvvel nyilatkozik a korabeli izmusok magyar képviselőiről is. A bevezetés egyenetlen színvonaláért csak kisebb részben felelős a húszas évek szovjet irodalomtörténeti iskoláira és kritikai irányzataira általában jellemző eklekticizmus, illetve a felhasznált tanulmányok eltérő jellege. 97 A nagyobb baj ott van, hogy Matheika, minden akarása és jó szándéka ellenére, félbeszakadt tanulmányok, elegendő műveltségi anyag híján egyénileg sincs abban a helyzetben, hogy az eklekticizmus feloldására sikeres kísérletet tehessen. Tevékenysége a magyarországihoz képest kétségtelenül beszűkül, ami paradox módon épp az arányok megnagyobbodásának, a felelősség hihetetlen megnövekedésének a következménye. Bár továbbra is ír még verseket (például az azóta elveszett Börtön-szonetteket), ezeket már nem publikálja. Az ok bizonyára nemcsak szerénységében keresendő: a korabeli szektás vélemény szerint, így a proletkultista V. Poljanszkij megfogalmazásában a nem proletár származású író még lehet igen jó teoretikus, a munkásosztály érzelmeit azonban, ami sokak számára az irodalom lényegével egyenlő, sohasem fejezheti úgy ki, mint egy proletár származású költő .. , 98 Ez a származási probléma Matheikát, aki a lehető legnagyobb fokú elvhűségre törekszik, egy bizonyos neofita típusú „bizonyításra" ösztökéli minden területen, és ez egyes ellenfelei szemében olykor kíméletlen vagy éppen törtető magatartásként jelentkezik. Tudatosan nyomja el magában korábbi, egyértelműen individualistának, vallásosnak, szociáldemokratának stb. minősített nézeteit, s mivel ezekben nem bízhat úgy véli, másoktól, ideológiailag fejlettebbektől kell eszméket kölcsönöznie. (Jellemző módon igen sok húszas években megjelent cikke kezdődik valamilyen akkoriban elfogadott tétel idéz.ésével és folytatódik ennek dedukciójával.) Mint említettük, a moszkvai tartózkodás első éveiben Matheika a nem eléggé kollektívnak minősített Proletkult után a moszkvai proletárírók szervezete, a MAPP irányában kezd tájékozódni. A már hosszabb ideje a Szovjetunióban élő Zalka Máté megismerteti őt és a többi magyar emigránst a szervezet vezetőivel, s egy évi készülődés után, 1925 októberében megalapítják a MAPP magyar tagozatát, amelynek első titkárává Matheikát választják. 99 A MAPP magyar szekciójának megalakítása beletartozik abba a folyamatba, amely 1920 augusztusában a Proletkult Nemzetközi Irodájának megalapításával kezdődik, majd 1926-ban, illetve 1930-ban a Forradalmi Irodalom Nemzetközi Irodájának és a Forradalmi írók Nemzetközi Szövetségének létrehozásával folytatódik. Ennek során a más országokból származó írók között "A főbb források, amelyekre Matheika hivatkozik: RIEDL FRIGYES: Die ungarische Literatur. Die Kultur der Gegenwart 1.1. Abt. IX. Die osteuropäische Literatur. - SZABO ERVIN: Társadalmi és pártharcok az 1848-49-es magyar forradalomban. Bécs, 1921. — CBUDAY JENŐ: A magyarok történelme. 2. bőv. kiad. Bécs, 1897. •• B. II 1 Miki- mi ripMBercTBiie BcepoccHflcKOMy cT>e3Ay npojieTapcKHx nHcaTejiefi OT MoKAynapoAHoro Biopo FIponeTKynbTOB. Bonpocbi .mrrepaTypbi, 1958. Ni 1. 183. •• AH MaTeftKa: PajBWTHe BettrepcKoft peao/nouHOHHOH mrrepaTypu. BecmnK HHOcrpaHHOH jiHTepaTypw, 1930. Ni 6. 124.