Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)
Urbán Nagy Rozália: A. V. Lunacsarszkij — a kultúrpolitikus
a MAPP is szembefordult a Na posztu irányvonalával. Ez a MAPP akkori főtitkára, Furmanov teljes jóváhagyásával történt. 1925. május elején a MAPP frakciójában Furmanov előadást tartott a Na posztu torz nézeteiről. Az előadás központi gondolata a műalkotás esztétikai kritériumainak fontosságáról szólt, és a szociológiai szempontok kritikátlanul egyoldalú alkalmazásának elégtelenségéről. ,,A szervezeti munka illusztrációjában látni az irodalom funkcióját tűrhetetlen és megengedhetetlen dolog, a hozzá nem értők káros mesterkedése" — fejtegette Furmanov, összhangban Lunacsarszkij gondolatmenetével. 53 A „balosság" jegyében munkálkodók, az elvakult „ortodoxok" semmibe vették az irodalmi élet reménytkeltő jelenségeit. A Vasáradat, a Vlagyimir Iljics Lenin, Szejfullina Virinyeja, Gladkov Cement és Nyikityin Felkelés című művei, Jeszenyin új motívumai, A. Tolsztoj, I. Bábel, L. Leonov alkotásai — egyszerűen nem léteztek számukra. Hallgattak róluk, azt vélve, hogy hallgatásukkal meg nem történtté lehet tenni a tényeket. De kényszerültek is erre a hallgatásra, hiszen ha elismerik, méltatják ezeket a műveket — fel kell adniok merev álláspontjukat, vagy legalábbis bizonyos kérdésekben módosítaniok kell azt. Ezek a vázlatosan ismertetett viták szolgáltak összeségükben az 1925-ös párthatározat hátteréül és indítékaiként. A határozat tézisei a történelmi dokumentum megjelenése előtt néhány héttel már részleteiben is kidolgozott formában eljutottak a Központi Bizottsághoz. A téziseket Lunacsarszkij dolgozta ki és terjesztette elő. Az 1925. június 18-i KB határozat A párt politikájáról az irodalomban lényegi értékelését adja a konkrét irodalmi problémáknak. Tárgyias alaphangja, az eszmei-ideológiai síkon felmerülő ellentétek tisztázása, a szovjet irodalom irányának, célkitűzéseinek felmérése és kijelölése nagyban hozzájárult az egyre inkább történelmi követelményként fellépő egység kialakulásához. Hasonló tendenciájú N. Buharin felszólalása a jelzett irodalmi bizottsági ülésen. Buharin a művészetek, az irodalom kérdésében az egész ország gazdasági, politikai helyzetét vizsgálva foglalt állást a VAPP határozattá emelt kiáltványának második pontja ellen, amely kimondta, hogy „reakciós utópia minden beszéd arról, hogy az irodalom szférájában lehetséges a békés együttműködés, a különböző irodalmi-ideológiai irányzatok békés versengése. A bolsevizmusnak állandóan harcolnia kell ez ellen a reakciós utópia ellen ..."" Szerinte a VAPP tendenciája nemcsak téves, de káros is. Be kell vallanunk, mondta Buharin, hogy mi a „műalkotásokat még csupán politikai szempontok alapján vagyunk képesek minősíteni, egyáltalán nem értünk a művészi formák és a stílus kérdéseihez ... Az útitársakkal szemben nem kell kiélezni az osztályharcot ... be kell mindenekelőtt ismernünk hibáinkat... Érdekünk, hogy új stílus szülessen, létrejöjjön a stílusok sokoldalú együttélése. E tekintetben nem tudunk kielégítő irányvonalat kitűzni, a Politikai Bizottság nem adhat utasítást hogyan dolgozzon az író, a művész. Szükséges a *• JX. M. «DypMaHOB: CoGpaHHue cowHHemoi. MocKBa, 1961. T. 4. 354 44 KpacHafl HoBb, 1925. 4. 266.
