Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

József Farkas: Proletárforradalom, avantgarde és tömegkultúra

Forradalom, bolsevizmus és az eszménykép című eszmefuttatását, amely a Die Weissen Blätter hasábjain jelent meg és a tömegek fellépésétől való megriadást mutat,

24 és ezzel szemben a Die Aktion A művész és a forradalom című proklamációját Peter Bender tollából, amely a szellem emberét a proletariátus forradalmi fellépésének támogatására hívja fel a szocialista köztársaság kiküzdése érdekében, és az aktivista művészek feladatát az emberek életformájának átalakításában jelöli meg, politikai, társadalmi és művészi eszközökkel egyaránt.

25 Ismeretes, hogy a Die Aktion 1919-ben a Spartakus Szövetség, majd Németország Kommunista Pártja (Kommunistische Partei Deutschlands) oldalán állt, annak politikáját támogatta.

26 i Noha Kassák Lajos csak 1919. február elején dolgozta ki a maga aktivista programját, és folyóirata, a Ma is csak 1919. február 26-iki számában jelzi, hogy „Aktivista művészeti folyóirat"-ként jelenik meg ezentúl, irodalmialkotói tevékenységében ez az írócsoport jóval előbb szolgálta az aktivizmus célkitűzéseit, mintsem azt programosan megfogalmazta volna. A magyar avantgárdé irodalom nagy részére vonatkozik a továbblépés 1917 októbere után; a demokratikus, majd a szocialista forradalom előkészítésén való munkálkodás. Míg a német expresszionisták jelentékeny része azok közül, akik nem tartoztak a Die Aktion vagy a Die Erde munkatársi csoportjához, szembefordult a proletárforradalom lehetőségével, vagy közömbösen szemlélte az arra irányuló erőfeszítéseket, a Ma írói és művészei az 1918-as polgári demokratikus forradalom idején minden eddiginél határozottabban állást foglaltak a „lázadó tömegekkel" való azonosulás és a szocialista világnézeten alapuló új művészet mellett, és „a legmesszebbmenő osztályharcot" hirdették.(Újabb előrelépés történik majd az aktivizmus társadalomformáló célkitűzéseinek tudatos vállalása terén a Tanácsköztársaság napjaiban: 1919. május 15-től a Ma mint „Aktivista művészeti és társadalmi folyóirat" jelenik meg.) A Ma írói és művészei a világ megváltoztatására irányuló akarat, erő és cselekvés énekesei, harcosai. Az aktivista Kassák Lajos a formát „önmagában" már nem tekinti a művészet lényegének, forma és tartalom dialektikus egységét hirdeti, és elutasítva az öncélú formajátékot, 1918 novemberében, a művészetért szót emelő Kiáltványában kijelenti: „Aki fiatal művészek hozzánk jelentkeznek, azok már nemcsak új formát, hanem öntudatos szocialista világszemléletet is hoznak magukkal."

27 Egy hónappal később, Tovább a magunk útján című programcikkében még jobban kiemeli törekvésük társadalmi és művészeti egységét: „Művészek vagyunk ! De nem elgubózott forma preciőzök, hanem agyat és akaratot mozdító dolgosok. Ideáljaink vannak a progresszív gondolat és egészséges érzés gyökereivel. És az osztályharc alap24 RENÉ SCHICKELE: Revolution, Bolschewismus und das Ideal. Die Weissen Blätter, Dez. 1918. Jg. 5. Nr. 6. 97-105. " PETER BENDER: Der Künstler und die Revolution. Die Aktion, 14. Dez. 1918. Ig. 8. H. 49 -50. 26 Itt eml ítjük meg, hogy a Die Aktion a magyar proletárforradalom művelődéspolitikáját is részié tesen ismertette, lásd erről A Tanácsköztársaság irodalmi visszhangja a német aktivisták folyóiratában című adatközlésemet. ItK 1974. 2. sz. 241 —249. 27 KASSÁK LAJOS: Kiáltvány a művészetért! A Ma első világszemléleti különszáma. (1918. nov.)