Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Urbán Nagy Rozália: A. V. Lunacsarszkij — a kultúrpolitikus

valamiféle Lunacsarszkij" kezdett el beszélni. Beszélt egy, majd két órát és a terem mindjobban elcsendesedett. A hallgatók elfeledkeztek a hidegről... ,,a munkás-paraszt népbiztos" még mindig beszélt. Igen sok szinész, akik egész életüket Moszkvában vagy Péterváron töltötték, akik jól ismerték az orosz színházi és művészeti szakembereket, tudósokat, esküdözött a gyűlés után, hogy mindezideig még nem volt alkalmuk olyan emberrel találkozni, aki olyan sokoldalúan ismerte volna a világ népeinek a művészetét és irodal­mát, mint ez a munkás-paraszt népbiztos .. ," 18 Maga Lunacsarszkij 1918-ban az orosz dráma iskolájának megnyitásán saját és a Népbiztosságon dolgozó munkatársai tevékenységéről így nyilat­kozott: ,,Olyan szerencsések voltunk, hogy sikerült a nép és az orosz értelmi­ség együttműködésének összekötő láncszemeként dolgoznunk, és ez a tény az orosz értelmiség egészséges fejlődését szolgálja majd." 17 Lunacsarszkij eredményes munkáját nagyban elősegítette, hogy minden tettében a lenini kulturális forradalom meghatározó tendenciáira támaszko­dott. Erről egy 1918 végén Leninnel folytatott beszélgetés után így nyilatko­zott: „Tehát mondtam én — a dolgokat így summáznám: a múlt művésze­tében fellelhető minden többé-kevésbé értékes hagyatékot meg kell őriznünk. A nem muzeális művészetet — a színházat, az irodalmat, a zenét bizonyosfo­kú, de semmiképpen sem durva irányítással az új követelmények támasz­totta, rövid távon bekövetkező evolúció felé kell fordítanunk. Az új jelensé­geket kritikusan kell szemlélnünk. Nem szabad megengedni, hogy ezek fog­lalják el a területet. Minden lehetőséget meg kell adnunk viszont, hogy reális művészi szolgálataik arányában mind kiemelkedőbb helyet harcolhassanak ki maguknak. Ilyen értelemben kell támogatnunk őket." Erre Lenin azt mondotta: „Azt hiszem, ez egészen pontos meghatározás. Igyekezzen megmagyarázni ezt a nyilvánosságnak mind cikkeiben, mind pedig nyilvános felszólalásaiban." 18 Lunacsarszkij betartotta ezt az irányvo­nalat. Balról és jobbról ért támadások pergőtüzében következetesen harcolt egyrészt a múlt kultúrkincseinek megőrzéséért, másrészt az új művészet létrehozásáért. Amikor a „baloldal" hiányolta a népbiztos „kemény kéz" politikáját a művészetben, Lunacsarszkij a Szovjetszkoje Iszkussztvo folyóirat hasáb­jain 19 pontos definícióját adta a szovjet állam és ezen belül a Népbiztosság mflvészetpolitikájának: „Mit jelent a művészetpolitika?" A művészetpolitika: 1. a művészetnek mint szociális ideológiai jelenségnek elvi, elméleti értéke­lése; 2. a művészet helyének, jelentőségének meghatározása a társadalom életé­ben és a munkában; M Jl. II npo3opcKHií: M3 npouiJibix JieT. MocKBa, 1958. 124. 17 EHpiOH NeTporpaACKHX rocy/iapcTBeHHux TcaTpoB. 1918. 1. 40. w B. M. JleHHH: O jiirrepaType H HCKyccTBe. MocKBa, 1960. 670. JlyHaMapcKHtt: MTO 3Hawirr xyaowecTBenHafl no.iHTHKa. CoBCTCKoe HCKyccTBo, 3 MapTa 1925.

Next

/
Thumbnails
Contents