Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)
Agárdi Péter: A szocializmus mint költészet
merev, bár számos lényeges gondolatot felvető — Kassák-cikke 50 azonban a feszültség mélyebb, világnézeti-esztétikai tartalmait is felvillantja. Mint ahogy erre mutat a Kassák-kör kritikai szemlélete is. Mert — miként a szektás kritika esetében — itt sem a személyi és a közvetlen politikai nézeteltérések, viták a döntőek elsősorban, hanem a (persze ezekkel is összefüggő) világnézeti-esztétikai szembesülés. És nem is Kassák Lajos költészete és József Attila lírája „vitatkozott" elsősorban (bár ennek a dialektikus költői vitának is fontos tanulságai lehetnének). A Kassák-kör esszéjének (a kassáki lírával korántsem mechanikusan egyirányú) baloldali avantgárdé szellemisége konfrontálódott a szocialista realizmus művészi teljesítményével. Nem tartjuk vitathatatlannak Kassák Lajos költői-szépírói életművét sem, mégis valószínű, hogy az eddiginél élesebben és egységesebben fogja majd láttatni a marxista irodalomtörténetírás ennek az ellentmondásos életműnek a szocialista alaptendenciáját. S ez nem zárja ki ugyanakkor, hogy Kassák kritikai esszéinek, elméleti írásainak, ideológiai-politikai publicisztikájának értékeit és fő vonásaiban nem marxista — bár baloldali — sodrását is az eddiginél árnyaltabban, ám belső világnézeti összefüggéseikben, kritikusabban értelmezzük. A marxista kritika fejlődéstörténetét elemezve feltétlenül figyelembe kell venni a kassáki eszmekört, éppen mert a fejlődéstörténeti spirál egyik jellegzetes külső ívét, átmeneti pontját jelenti. A kassáki esztétika erős polgári eszmei kötöttségeivel együtt is termékenyen ösztönözte a marxista kritikát. S jóllehet miként a szektás-proletkultos pólus — elméletileg hamis alternatívát kínált a szocialista művészet esztétikai dilemmáinak megoldásához, mégis gondolatmozgató értékes teljesítmény. A Kassák-kör viszonylag keveset foglalkozott — egyébként kiterjedt és színvonalas esszéjében — József Attilával. Igaz: alapvető eszmei-esztétikai összefüggések okán a kassáki gondolatrendszer baloldali polgári rokonságának kell tekintenünk Németh Andor munkásságát is. 51 S Németh Andor éppen azért emelhető ki a két világháború közötti, József Attilával foglalkozó kritika képviselői közül, mert — ha jobbára vitatható szemlélettel is, de — a legtöbbet ő tette a költő elismertetéséért. Tiszteletre méltó missziója kritikai, emberi és „irodalompolitikai" szempontból egyaránt aligha értékelhető túl. S ugyancsak a Kassák-körhöz tartozónak tekinthetjük Szélpál Árpádot — aki állandó munkatársa volt a Kassák szerkesztette folyóiratoknak —, ám ő a 30-as években (legalábbis József Attila értékelésében, miként ezt láttuk) egy határozottan marxista értékelés felé közeledett. Rendkívül érdekes tehát, hogy a Kassák-kör nagyon sokféle irányzatnak volt bölcsője nemcsak a Tanácsköztársaság előtt, de utána is. S ez a tény önmagában is a — mégoly baloldali - avantgárdé-esztétika ambivalens tartalmaira utal. Hiszen nyílt innét út a proletkult szektásság felé csakúgy, mint a szocialista politikai alapokról is lemondó, mérsékelt polgári modernizmus irányába. De nyílt út a szocialista realizmus korszerű értelmezése felé is. S kétségtelenül volt egy (negyedik) irányzat, amely viszonylagos következetességgel őrizte meg a bal40 JÓZSEF ATTILA: Kassák Lajos 35 verse. Korunk. 1931. 668 - 670., ill. JAÖM III. 110- 114 AGÁRDI PÉTER: Szemlélet és megközelités. Jegyzetek Jordáky Lajos és Németh Andor könyvének margójára. Valóság, 1974. 5. sz. 73 78.
