Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
Vajda Gy. Mihály: Bertolt Brecht magyar fogadtatása
világhírű szerző magyarországi sikertelenségének okáról. Többen — és alighanem bizonyos joggal — keresték ezt a bátor adaptáció hiányában, abban, hogy még nem sikerült a hazai hagyományokat a brechti színpad kívánalmaihoz idomítani, illetve beleilleszteni Brechtet a hazai hagyományok közé. — Ez a probléma persze nemcsak nálunk, hanem világviszonylatban is felmerült. - Mesterházi Lajos a Koldusopera 1960. évi rendezésének egyik legnagyobb erényét ezért abban jelölte meg, hogy Szinetár Miklós „nemzeti játékstílusunk és budapesti színházi emlékeink és igényeink jegyében fogta fel és interpretálta a művet. Mondhatnánk így is: a játék egész atmoszféráját lefordította magyarra." Ehhez, sajnos, hozzá kell fűznünk, hogy a magyar „könnyű műfaj" nyelvére fordította le, aminek ugyanannyi haszna volt a szerző népszerűsítésében, mint amennyi elmulasztott alkalom járt együtt vele modern színházkultúránk kialakítására. A következő lépés Ádám Ottóé volt, aki A kaukázusi krétakör Madách Színház-beli bemutatójára (1961. március) Ránki Györggyel Íratott zenét s Paul Dessauét ezzel helyettesítette. Alighanem az ő rendezésének köszönhető a mindmáig egyik legjobb magyar Brecht-interpretáció: szigorú, precíz, minden részletre kiterjedő, a darab mesevilágát és költészetét egyaránt épen hagyó és kidomborító előadás. De nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Koldusopera és A kaukázusi krétakör eredményei a Berliner Ensemble késői (1959 májusabeli) vendégjátéka után jöttek létre, amelynek szakmai fogadtatása nem volt ugyan oly kedvező, mint ahogyan az udvarias sajtóvisszhangból gondolni lehetett volna, de játékának tökéletes kidolgozottságával mégis hatott. 13 Ugyanebben az évben adott elsőnek magyar nyelven Brecht teljes életmüvéről rövid áttekintést Walkó György. 24 1959 után létrejött néhány valóban figyelemre méltó magyar Brecht-előadás. 1961 decemberében Morvái István a Miskolci Nemzeti Színházban, Kazimir Károly pedig két hónappal később a budapesti Jókai Színházban az Állítsátok meg Arturo Dit! vitte színre, mindkét rendezést átgondoltság és művészi útkeresés jellemezte s mindkettő alkalmaztatta a cirkuszi akrobatika és bohóc-játék eszközeit. Lengyel György 1964-ben sikerrel juttatta érvényre A szecsuani fölélek költőiséget és erkölcsi mondanivalóját a debreceni Csokonai Színház előadásában. Határkőnek számít Major Tamás Gű///W-rendezése a Nemzeti Színházban 1962 elején, mely Brecht művészetének alapos elemzésére épült és szigorú intellektualitásában példaszerű volt Brecht ez egyik lényegi vonásának rendezői megértésére nézve. Major Tamásban azóta Brecht művészete színházi munkában és írásban egyaránt szenvedélyes interpretálóra talált. Ő rendezte 1965-ben a Nemzeti Színház Cor/o/arms-előadását is. Több előadás szakmai eredményeit megvitatták egymás között a magyar rendezők. Párhuzamosan Brecht színpadi történetével aránylag igen szép számban jelentek meg nyomtatásban magyarra fordított müvei: 30 színdarabja, regényei és novellái, válogatott költeményei, elméleti írásai. Brecht mai magyar „tükre" mennyiségileg kedvező képet mutat. 2 * E kép minőségi elemzéséhez három szempontot kell tekintetbe venni. Beszélhew Vö. LÁSZLÓ BAKBA-SOÓM: Bertolt Brecht in Ungarn. Neues Deutschland, 1958. ápr. 26. ~ M H AMOR ' OTTO: Gondolatok néhány Brecht-bemutató után. Film, Színház, Muzsika, 1959 márc 27. KÉRV I.U/.I.Ó: Brechti drama - brechti színház. Nagyvilág, 1959. 1090. J\ l *" TI, »"A*i LAJOH: A Koldusopera a Petőfi Színházban. Népszabadság, I960, okt. 12. WAI.KŐ OYOROV: Bertolt Brecht Irodalomtörténeti Kiskönyvtár. Bp. 1959. . X* K. TÁK 1 rendezők. A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének kiadásában III köt. 1902; IV köt. 1902; VII köt. 1965.
