Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Vajda Gy. Mihály: Bertolt Brecht magyar fogadtatása

Faludy György is több Brecht-verset tett közzé magyarul a 30-as évek folyamán, ő azonban inkább átköltötte, illetve adaptálta Brechtet, s az így nyert költőt felöltöztette Villon jelmezébe. 1937-ben megjelent Villon-átköltései közé — mint utószavában közli — abból is felvett, amit Villontól, a Villon-kori francia költészetből vagy Villon nyomán K. L. Ammernél, Paul Zechnél vagy Brechtnél talált. Kétségtelen, hogy Villon magyarországi népszerűsítéséhez igen nagy mértékben az ő átköltései járultak hozzá, de bizonyos, hogy saját költészetén is rajtahagyta a nyomát Brecht ballada-stílusa, sőt az az elve is, hogy amihez hozzányúlt, azt a maga képére formálta át. Brecht-fordításként közölte a Korunkban a Balladát a kalózok szeretőjéről (1935-ben), az Óda a lírikusról c. verset (1937-ben) és az Erinnerung an die Marie A. című dalt — Ama napon, szeptember kék havában kezdősorral (1939-ben). Szövegeivel kifejezett bizonyos társadalmi elégedetlenséget és antifasiszta hangulatot, amit az is bizonyít, hogy 1939-ben megjelenhetett tőle a moszkvai Új Hangban a Villon Brecht Ballada, melyben Villon mester embertársai bocsánatát kéri. „A Faludy-versek — írta Faludy Villon-kötetéről a Gondolat kritikusa — ... sikerüket a tömegek előtt sokkal inkább annak köszönhetik, hogy mögöttük egy Villon ötszáz év távolságán átható forradalmisága találkozik a mai dolgozók világformáló elégedetlenségével... " Nem az ő triviális átköltéseinek „korrekciójául", de nem is függetlenül az általa keltett Villon-láztól tette közzé 1940-ben Vas István a maga filológiailag és művészileg intakt Villon-tolmácsolásait, „a Hollywood Berlin - Budapest-i Villon-kép helyett", mint kötete jegyzetében írta, „akaratlanul is" a franciákéhoz közeledve. Faludy „brechti" elkötelezettségének filológiai bizonyítéka viszont egy a Korunk 1935. évfolyamában közölt saját verse, a Ballada Johanna Darkról, amelyet nemcsak hogy Brechtnek ajánlott, hanem A vágóhidak Szent Johannájának hősnőjét és részben a cselekményét vette kölcsön hozzá és alakította a maga modorában szociális verssé. Refrénjének — Bénán bolyongunk mindahányan, vakok a jóban és a hitben: véred kiontott harmatával irgalmazz nékünk, Jézus isten — egy variánsa átkerült a Villon-kötet Haláltánc-balladájába. S a Villon - Brecht - Faludy kör bezárásaid említsük meg Vítézslav Nezval versét is Ballada François Villonhoz, amelyet a Korunk szükségesnek látott közölni 1937-ben.

13 Brecht lírájának felszabadulás előtti tolmácsolójaként időben utolsónak Gábor Andor lépett föl az Új Hang lapjain; ő az érett és időszerű antifasiszta lírikust közvetítette, a Svendborger Gedichte két kiemelkedő darabját: Egy olvasó munkás kérdései és Amit a „Führer" nem tud fordította le.

14 E szabad szabálytalan ritmusú versek objektív-szatirikus hangja illett Gábor Andor költői egyéniségéhez, s Brecht és Gábor Andor e „találkozásának" nemcsak két szerencsés tolmácsolás köszönhető, hanem egyúttal a Faludy által kissé torzított és „vagányositott" Brecht-portré korrekciója is. Hozzájárult az antifasiszta Brecht-kép vonásainak erősítéséhez a Félelem és 11

A Korunkban megjelentekre: A Korunk irodalma. I. A Korunk költészete. Szerk. Mebusz József. Bukarest, 1967. Üj Hang 1939. 7. sz. 13-14. - M. Pogány Béla kritikája: Gondolat, 1937. 404 405. - VAS ISTVÁN: François Villon Nagy testamentuma. Bp. 1940. Hang. 1938. 2. sz. 118. és GÁBOR ANI.OK: Miréio Roland ének és kisebb műfordítások II köt. Bp. 1957 246., 248. ti