Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
Szili József: A szocialista irodalomtudomány az Egyesült Államokban
tudatosság fokának mértékével próbálta értékelni az amerikai kritika és irodalomelmélet fejlődését Forces in American Criticism (Erők az amerikai kritikában, 1939) című könyvében. Ez a mű Robert Weimann könyvében úgy említődik, mint „az egyetlen történelem-kritikai, dialektikus materialista nézőpontú értekezés e tárgyban", azaz az irodalomkritika tárgyában. 8 Kritikatörténeti tanulmánygyűjteményének bevezetőjében Floyd Stovall úgy hivatkozik rá, mint George E. De Mille Literary Criticism in America (Irodalomkritika Amerikában, 1931) című könyve mellett az egyetlen olyan műre, mely amerikai kritikatörténeti kézikönyvként eladdig (1954ig) megjelent. 9 Noha az említett szerzőket több-kevesebb joggal, de mindenesetre igen hangsúlyosan bírálták „külsőleges" szempontok erőltetése, vagy éppen a történelmi materializmus mechanikus alkalmazása miatt, úttörő, s mindmáig jelentős korrektív szerepük jól érzékelhető Howard Mumford Jones szavaiból: „Úgy látom, a marxista interpretációnak, különösen V. F. Calverton, Granville Hicks és Bemard Smith esetében, sikerült felidézni az akadémikus történész emlékezetébe azt, hogy a bibliográfiai és esztétikai univerzumok a gazdasági és társadalmi diszciplínák univerzumaiban foglalnak helyet — hogy az ízlés nem magán-, hanem közügy, és hogy, különösen az amerikai területen, sok olyan dolgot kell fölvenni az irodalomtörténetbe, amit korábban az irodalomtudomány méltósága alattinak tekintettek." 10 Hicks nyomdokaiba lépve Annette T. Rubinstein kísérelte meg utóbb, hogy terjedelmes kötetben, s Hicks felfogásánál kevésbé árnyalt szempontok alapján bemutassa a nagy tradíció — a progresszív, demokratikus, realista tradíció — meglétét az angol irodalomban: The Great Tradition in English Literature (A nagy hagyomány az angol irodalomban, 1953). A Science and Society recenzora azt hiányolja, hogy a könyv nem nyújt értékelő elemzést az egyes írók tárgyalt műveiről, s nem érzékelteti magát a művészeti tendenciát esztétikai mércék alkalmazásával. 11 Valóban, a mű nagyobb része lelkes, de többnyire csak deklaratív, vagy más szerzők idézett deklarációival alátámasztott bizonygatása a realista és demokratikus irodalmi hagyomány elsőbbségének. Regényelméleti vonatkozású Edwin Berry Burgiim The Novel and the World's Dilemma (A regény és a világ dilemmája, 1947) című tanulmánykötete. A marxista igényű irodalomtörténeti portrék, monográfiák és szintetizáló művek sorában említésre méltó Floyd Dell Upton Sinclair, A Study in Social Protest (U. S., Tanulmány a társadalmi tiltakozásról, 1927), Granville Hicks John Reed - The Making of a Revolutionary (J. R. — egy forradalmár kialakulása, 1936), Newton Arvin szakavatottan megírt Whitman]* (1938) és Maxwell Geismar elmélyült sorozata az amerikai regényről: Writers in Crisis - The American Novel Between the Two World Wars (írók válságban - Az amerikai regény a két világháború között, 1942), The Last of the Provincials — The American Novel 1915- 1925 (Az utolsó provincialisták — Az amerikai regény 1915 és 1925 között, 1947), Rebels and Ancestors - The American Novel 1890-1915 (Lázadók és ősök - Az amerikai regény 1890 és 1915 kőzött, 1953) és American Moderns - From Rebellion to Conformity (Amerikai modernek - A lázadástól a konformizmusig, 1958). Az írók politikai álláspontját tartja szem előtt V. J. Jerome Culture in the Changing World (A változó világ kultúrája, 1947 - magyarul: 1949) című rövid • ROBERT WHIMABN: AZ „új kritika". Bp. 1965. 314. |0 F W LOYD STOVAIÍ. ..Foreword". - Floyd Stovall (szerk.): ld. mű V. HOWARD MUMFOBD JONEN: The Theory of American Literature (Az amerikai irodalom elmélete) Ithaca, N. Y. Í948, 1965. 147-148. ROMBL HOPE ROBBIES; - Science and Society, 1954. 3. sz. 283-285.
