Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
Szili József: A szocialista irodalomtudomány Angliában
pszichológia iránti kritikátlansággal, a költészet irracionalista felfogásával vádolta Caudvvellt, s utalt azokra a sematikus leegyszerűsítésekre, melyek révén például a kapitalista korszak költészete egyszerűen és egységesen mint burzsoá illúzió szerepelhet. Caudwell elméleti hagyatékát George Thomson vette védelmébe. Hangsúlyozta, hogy a költészetet alkotásnak kell tekinteni, s hogy a költészet lélektani oldala megértésének lényeges tényezője. 10 A könyv magyarországi megjelenése után nálunk is Caudwell problémafölvetésének korszerű elemeire irányult néhány hazai szerző figyelme. 11 Említésre méltók Caudwell tanulmánygyűjteményei: Studies in a Dying Culture (Tanulmányok egy haldokló kultúráról, 1938) és Further Studies in a Dying Culture (További tanulmányok egy haldokló kultúráról, 1949). Ralph Fox regényelméleti müvéhez felhasználta a moszkvai Marx—Engels—Lenin Intézetben 1930 és 1932 között végzett kutató munkájának tapasztalatait, s így terminológiája összhangban van a Szovjetunióban a harmincas évek közepén kialakuló marxista terminológiával. Egy szerző szerint ugyan „a »szocialista realizmus* terminus Fox egész könyvében nem fordul elő", 12 de tény, hogy — legalábbis az általunk ismert kiadásokban — az egyik fejezet ezt a címet viseli. Igaz, magában a szövegben Fox az „új realizmus" kifejezést használja. Az „új realizmus", Fox szerint, a realizmus „objektív" (pl. Balzac) és „szubjektív" (pl. Joyce) változatának szintézise. Döntő értékmérőnek a konkrét és jelentős személyiség ábrázolását és a regény epikai jellegének kidomborítását tartotta. Fő értékkritériuma a meggyőző, társadalmilag hiteles jellemábrázolás. A regény műfaját a polgári irodalom legnagyobb alkotásának tartja, noha úgy véli, hogy magánéleti jellege folytán teljessége az eposzé mögött marad. A regény Defoe korában érte el virágkorát, majd együtt hanyatlott a kapitalista társadalommal, minthogy az ábrázolás tényszerű korlátozottságának mind újabb tényezői hatottak rá. Felemelkedést az „új realizmus"hoz, mely a szocialista társadalom körülményei között fejlődő új embert ábrázolja, s nem csupán a tárgyi környezetet, például a termelési folyamatot. Az ilyen regény tárgyi modelljét próbálja nyújtani egy Dimitrovról szóló - meg nem írt - regény ábrázoló lehetőségeinek felvázolásával. A szaktudományos vértezettségű irodalomtörténetírás és kritika kiváló marxista képviselője Alick West. Crisis and Criticism című kötete S. E. Hyman szerint „alighanem a legfogékonyabb részletekbe menő szövegelemzés a marxista kritikában". Hyman „a nagyszerű (brilliant) marxista kritikus" Eliotra, Richardsra és Herbert Readre vonatkozó megállapításait nagyon meggyőzőnek, ÍJ/yss«-elemzését pedig „teljességgel elsőrangúnak" tartja. 13 West The Mountain in the Sunlight (A napsütötte hegy, 1958 — a cím Bunyant idézi) fejezeteit Bunyan, Defoe, Wilde, Priestley és Jack Lindsay művészetének szenteli. Wilde-tanulmányának konklúziója: „Ideje leszoknunk arról, hogy Wilde-et dekadensnak nevezzük." Magas elméleti igényesség, műközelség, az emberi és művészeti problémák iránti fogékonyság jellemzi. 14 Alick '* A vitát LUTTER TIBOR ismertette: A költészet védelmében. Filológiai Közlöny, 1955, 2. sz. 245 - 249. "SÜKOSD MIHÁLY: Christopher Caudwell - Egy kísérlet története. Nagyvilág, 1958. 11. sz. 1687-1691. - EORI PSVPHR: Caudwell líraelméletéről. Filológiai Közlöny, 1962. 1 »• sz. 46 -59. - LUKÁCR GYÖROV AZ esztétikum sajátossága. Bp. 1965. című művében több vonatkozásban bírálja Caudwell elméletét. ne C3MC Coi »HaaucTHHecKoro peaanaMa. I. m. 217. H i i ^ Hyman ; The Armed Vision (A felfegyverzett vízió). New York, 1948. 193. Ld. üergely Agnes ismertetését: Világirodalmi Figyelő, 1959. 2. sz. 204 207.
