Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
Markovits Györgyi: Knopp Imre
... Nem haragszik, de eljön a városba, ,., majd mégegyszer, vígan és dallal. Feltöri az utcákat, a kövezetet, S az aszfaltot beveti maggal!" ( Paraszt ) A szomszédos tagon folyik a munka, ,. egy halott béresért nem állhat meg senki, kifosztott paraszt a kifosztott tarlón és holtában is más földjét öleli. (Halott a tarlón) 1938-ban adta ki Ne csak énekeljdek című, második kötetét. A Magyarországról kitiltott párizsi Szabad Szóban 11 Kormos Pál álnéven Palotás Imre így ismertette: „Gereblyéshez hasonló úton halad Knopp Imre. A fenti címen megjelent verskötete nagy haladást mutat első verskötetével szemben, habár most sem forrott ki teljesen. Mindenesetre, az első kötetében mutatkozó ideológiai és verstechnikai zavarok erősen szűnőben vannak, és ha a fejlődésnek ezen a vonalán megtorpanás nem következik be, ami már sok kezdő íróembernek a fejlődését derékba törte, szép műveket várhatunk tőle. Ehhez azonban szükséges, hogy gátlásait teljesen levesse. („Hetenként átlag három verset írok, - s bírálgatom kétségek között; ismerem már jól az igazságot, — de azt is tudom, vannak börtönök".) Úgy érezzük, Knopp inkább a leíró költészet terén erősebb. Néhány genre-képe egyenesen megkapó. Munkatársaink figyelmébe ajánljuk a bontakozó fiatal proletár költőnek a verseit." Valóban ebben a kötetben is, mint az előzőben, a zsánerképek, a leírások az erősebbek. Az öreg munkás, a Mosodai lány, az Ablaktisztító egy-egy találó kép a nagyváros elnyomottjairól. Sok pontos, apró megfigyelés van e versekben, sokszor egészen szűkszavúan, tárgyilagosan sejtet nagy emberi tragédiákat: Néha a falakra fröccsen a véré, ' •' kitárt karokkal a mélybe zuhan. Kiderül, hogy hat gyereke van és harminchat fillér az órabére. (Állványozó) A kéziratban fennmaradt verseket jobbnak érezzük a két kötetben megjelenteknél. Erre részben az a magyarázat, amit már megemlítettünk a „kényes" versekkel kapcsolatban. Több mint kétezer kéziratot őriz Knopp Imre felesége. Az első dátum 1925, de találunk olyan verseket is, melyek korábbi keletkezésre utalnak. Verseiben megelevenedik a falu és a város, a paraszt és a gyári munkás. ír gyerekekről és öregekről, a születésről és a halálról - az élet reményéről és az öngyilkosságról. Előttünk él, dolgozik, küzd, harcol és hal meg I mosónő, a gyárilány, a tüdőbajos kislánv látjuk a külvárosi utcalányt és a jasszt. Látjuk I kótöröt. a gyári munkást, az állványozót, a mészárost, a hivatalnokot és az apácát - egy-egy találó zsánerkép keretében. Mindegyikről mélységes megértéssel, szeretettel Ir. „Plakátversei" - ahogy József Attila nevezte őket, a munkásmozgalom legnehezebb. legtöbb áldozatot követelő korszakában fegyvert jelentettek. "Szabad Szó, Párizs. 1938. június 11.
