Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Varga Rózsa: A Magyar Nap c. napilap az antifasiszta népfrontpolitika szolgálatában

1937 végén megjelentette a Híd, 1938 elején a Tovább c. politikai lapjait, s a baloldali értelmiség országos összefogásán munkálkodott. A fokozódó radikalizálódást azonban a hatóságok fokozódó ellenintézkedései követték. 1937 decemberében letartóztatták és négy évi börtönre ítélték a Gondolat szerkesztőjét, Vértes Györgyöt, Kovács Imrét, Féja Gézát a Néma forradalom és a Viharsarok c. szociográfiák miatt bíróság elé állították. Illyés Gyula Rend a romokban c. kötetét elkobozták. Sorra elkobozták a Híd és a Tovább egyes számait is, s cikkíróik ellen bírósági eljárást indítottak.

132 Betiltották a Márciusi Front íróinak Makón és Miskolcon rendezett előadásait és Budapesten a MEFHOSz, Debrecenben a Reform Társaság által rendezett március 15-i ünnepélyeit. A Márciusi Front újrafogalmazott programja megjelent a Válaszban, de aláíróit, Illyés Gyulát, Féja Gézát, Erdei Ferencet, Kovács Imrét és Sárközi Györgyöt fogházra ítélték.

133 És betiltották az oly nagy reményeket keltett, Kecskemétre tervezett, háromnapos, országos írótalálkozót, sőt már az előkészítésére összehívott értekezletet is a rendőrség felszólítására fel kellett oszlatni.

134 A baloldali értelmiség belső ellentéteinek, következetlen demokratizmusából eredő ellentmondásainak, az egyre sűrűbb rendőrségi beavatkozások, s nem utolsósorban a nemzetközi helyzet kedvezőtlen alakulása következtében a magyar szellemi élet népfront-mozgalma a biztató kezdetek után 1938 második felére felmorzsolódott. Magyarországon fasiszta jellegű rendszer uralkodott, amely nemcsak a kommunista pártot szorította a föld alá, hanem minden aktív, ténylegesen ellenzéki politikust és minden haladó gondolatot üldözött. A demokratikus államokban, legálisan működő baloldali pártok mellett a népfrontpolitikában az irodalom természetes funkcióit, a tömegek demokratikus, humánus érzelmi nevelését gyakorolhatta, a magyar irodalomnak vállalnia kellett volna az aktív politikáét is. Betöltésükre azonban gyengének bizonyult. Nem tudott a népfrontos összefogás egyetemes érvényre jutni a magyar irodalmon belül sem. Ennek is mindenekelőtt társadalomtörténeti okai vannak. A francia és a cseh értelmiség népfrontos szervezetei sikeres működésének a kedvezőbb társadalmi feltételek mellett megvoltak a történelmi előzményei is. A 20-as évek elejétől szerveződő haloldali tábor fokozatosan kialakuló, a 30-as évek elejére a szélsőséges ellentétektől nagyjából már letisztuló baloldali egységre épülhettek. Az Association des Ecrivains et Artistes az 1920 - 27 között működő, hasonló célkitűzésű Clarté-mozgalom sikereinek és buktatóinak élő tapasztalatai alapján fogalmazhatta meg programját. Ugyanúgy a csehszlovákiai Levá fronta és más antifasiszta értelmiségi szervezetek is I 20-as évek elején induló baloldali szellemi erjedés fokozatos letisztulása után kapcsolódhattak egy erős kommunista mozgalom nemzeti célkitűzéseihez. A Magyar Tanácsköztársaság leverését követő terror uralma alatt Magyarországon a fentiekhez hasonló baloldali szellemi mozgalmak kialakulásához hiányoztak a társadalmi feltételek. Ugyanakkor a kommunista párt szövetségi politikájának kidolgozására és propagálására is más országokénál jóval később, lényegében csak 1936 után került sor. Mire ét előadás-sorozatokat szerveztek a Márciusi Front vezetőinek részvételével. Ld. Válasz, 1938. 2. sz. 120. és 1938. 3. sz. 184. »» KovÁ< s IMKK: A nagy per. Híd, 1938. 3 4. sz. 1. »*» Hírek. Válasz, 1938. 3. sz. 184, Tovább, 1938. 2. sz. 17., MNap, 1938. ápr. 24. 4. 144 Reszketnek az ige erejétől. - Rendőrség oszlatta fel a magyar írók értekezletét. MNap, 1938. jan 22