Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Varga Rózsa: A Magyar Nap c. napilap az antifasiszta népfrontpolitika szolgálatában

hatására a politikai cselekvést már egyre kevesebben vállalták. Erdei Ferenc A szabadság politikája c. cikkének felhívására

87 Féja Géza egy olyan programmal felelt, amely még az addig vallott szociális és demokratikus követelésekhez viszonyítva is viszszalépést jelentett. A március 15-ére kibocsátott Márciusi Front programjában még az Erdei képviselte törekvések jutottak kifejezésre, de már nyár elejére a mozgalom politikai lendületét letörte a fasizmus európai és magyarországi előretörése — március 12-én Hitler bekebelezte Ausztriát, Darányi kormánya kiadta a szellemi életet gleichschaltoló sajtó- és a zsidótörvényt — ennek következtében a Válasz megszűnt, s vele kezdetét vette a Márciusi Front felbomlása is. A későbbiekben az íróknak a kommunista népfrontpolitikába való bevonása már más alapokon indult. A Magyar Napnak a magyarországi népfronttörekvésekkel kapcsolatos tevékenysége 1938-ban is elsősorban abban merült ki, hogy a különböző demokratikus irányzatoknak egymáshoz való közeledését elősegítse. Több ízben foglalkoztak a Márciusi Front újrafogalmazott kiáltványával, annak elsősorban a dunai népek összefogására vonatkozó 12-ik pontjával, s az előző programhoz viszonyítva ugyancsak előrelépést jelentő, a munkássággal való együttműködést deklaráló soraival.

88 Március 15-e tiszteletére külön ünnepi számot jelentettek meg, s az 1848 - 49-es forradalmaknak az internacionalista összefogásra figyelmeztető tanulságait helyezték előtérbe, hangsúlyozva a 90 év előtti és az akkori nemzetközi helyzet párhuzamos történelmi jelenségeit. Ezt szolgálta Ferencz László Pest-Berlin-Bécs c. vezércikke és számos egykori dokumentum közlése. E hagyományoknak a korabeli magyar politikai törekvésekben való jelentkezését értelmezte és ugyancsak az időszerű nemzetközi politika szempontjából aktualizálta Romániából Balogh Edgár, a szlovák értelmiség részéről Laco Novomesky. Mindketten hangsúlyozták, hogy a Márciusi Front értelmisége a nacionalista, soviniszta magyar politikával szemben „egyetemes népi és dunai érvényű kezdeményezéseket tud osztani".

80 Laco Novomesky mindenekelőtt hangsúlyozza az 1848-49-es forradalmak 90-ik évfordulójának figyelmeztető tanulságát, hogy „nemzeti öngyilkosság minden olyan szabadságharc, amely más nemzetek ellen irányul".

90 Határozott egyetértéssel üdvözli azokat a magyarországi törekvéseket, amelyek az addigi történelmi értékelésekkel szemben az 1848- 49-es hagyományok elhallgatott, pozitív örökségét állítják előtérbe: „Érdeklődéssel figyeljük a jelenlegi szociológia és történelem-kutatás munkáját, amely megállapítja, hogy Március hódító és támadó jellege, amit a magyar sovinizmus előadásából ismerünk, nacionalista érvelőinktől hallottunk, egyáltalán nem meríti ki Március sajátságait, sőt nem is tartozik alapvető jelenségei közé. Illyés Gyula ,Petőfi'-je például hatásosan vázolja a márciusi nemzedék arra irányuló törekvését, hogy a magyar ellenállás céljait népiessé, demokratikussá és köztársaságivá tegye. Ez nemcsak igazolja Március hagyományát, hanem hatalmasabb, dicsőbb és tragikumtól mentes képét adja, mert egyúttal Március bírálatát is tartalmazza és felsorolja vereségének okait... s ha eszünkbe idézzük, hogy ilyen formájában már akkor, 90 évvel ezelőtt az összes nemzetek Márciusa lehetett volna - a miénk is — úgy ezt azért tesszük, hogy világosan megmondjuk: a " EBOBI FBR.NO: A szabadság politikája. Válasz, 1937. dec. 720 721. • A Márciusi Front új kiáltványa. MNap, 1938. márc. 16. IULOOB EDOAB: Éledő magyar történelem. MNap, 1938. márc. 15. Külön szám. NOVOMBNMK

Y, LACO: Nem ellenetek, h.mem veletek. MNap, 1938. márc. 15. Külön s/.im