Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
Löffler A. Pál: Adalékok a franciaországi magyar baloldali irodalom történetéhez
LÖFFLEB A. PÁL ADALÉKOK A FRANCIAORSZÁGI MAGYAR BALOLDALI IRODALOM TÖRTÉNETÉHEZ Az 1919-es magyar proletárforradalom bukása után kialakult bécsi emigráció a gyors hazatérés reményének szétfoszlásával, idővel széthullott. A kommunisták, más haladó rétegek általában Berlin felé vették útjukat, részben mert legtöbben a német nyelvet ismerték, részben pedig úgy vélték, hogy a súlyosodó gazdasági helyzet előrehajtja a német nép forradalmasodását, s e küzdelemben részt kívántak venni. A munkás emigráció viszont Párizs felé tartott, mert itt több megélhetési lehetőség kínálkozott, mint Németországban. így aztán az írók elszakadtak a magyar nyelvű ,,tömcgek"-től. Lehet, hogy túlzás tömegekről beszélnünk, de tény, hogy 1924 elején a franciaországi magyarok száma közel volt a hetvenezerhez. Mégis ekkor még nem rendelkeztek semmiféle olyan szervezettel, amely összefogta volna ezt a jobbára baloldali szellemű munkásokból álló tömeget. Létezett ugyan a „Danubia dalkör", de az ,.politikán felül" állt és a kisipari munkások töredéke tartozott ide csupán. Az ipari munkás emigráció megszervezése egyéni kezdeményezések alapján indult meg, a kommunista munkások fontosnak tartották a magyar munkástömegek összefogását. (Ez annál is inkább szükségesnek látszott, mert a franciák a magyar munkásokat vagy németeknek, vagy ha egyáltalán különbséget tudtak tenni, akkor a németek szövetségeseinek tartottak és ellenszenvvel viseltettek irántuk. Ez az ellenérzés még a reformista szakszervezeteket is áthatotta.) Az első magyar munkásszervezetet a CGTU-n 1 belül alapította harminc famunkás, majd röviddel ez után megalakult a vasmunkás csoport, ezt követően pedig a cipész, könyvkötő és szabó csoport is. Ezekben a csoportokban olvasottabb munkások vagy diákok marxista szellemű tudományos előadásokat tartottak. Ha esetleg a tudományos jelző komolyságához kétség is férhet, semmiképpen sem becsülhetjük le ezeknek az előadásoknak a hatását, jelentőségét. Jelentőségük akkor sem lenne elhanyagolható, ha csak a munkások rendszeres összehozására, tehát bizonyos szervezett jelleg kialakítására szorítkozott volna, de több volt ennél: a magyar munkás itt Ismerte meg igazán Franciaország gazdasági és politikai helyzetét, tájékozottá és vitaképessé vált, ennélfogva a magyar munkások tevékenysége hathatós segítséget jelenthetett a Francia Kommunista Párt számára. A Francia Kommunista Párt több ízben hangsúlyozta, hogy milyen nagy jelentőségű volt az a felvilágosító munka, amit az ilyen munkások végeztek a francia üzemekben. 1924 elejére a szervezettség olyan fokot ért el, hogy mindenhol alakult magyar 8 zakmakö7i bizottság, ahol csak magyar munkások éltek. Ez a körülmény lehetővé és szükségessé tette egy magyar lap alapítását is. 'Confédération Générale du Travail Unitaire.
