Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
R. Kocsis Rózsa: A magyar szocialista drámai-színpadi avantgárdé
A főpróba azonban felért egy előadással. A Géprombolók a magyar szocialista színház első megnyilatkozása és két háború közti kísérleti színpadjaink egyik legigényesebb vállalkozása volt. Palasovszky rendezése már a „dialektikus színház" szellemében fogant. ,,A realista képeket kórusok és tömegjelenetek követték. A játék hol összeszűkült, a figyelmet egy pontra irányítva, hol pedig kitágult a tömegek jeleneteiben" - emlékezik a rendező. 1930. május 17-én, a „100% kórus" és a „Munkás kultúrgárda" „Szintetikus kórusestet" hirdetett a Zeneakadémia nagytermében. A kórusest dokumentálni akarta a munkáskultúra eddig elért eredményeit, és felvonultatta a kórusműfaj legszebb, legjellemzőbb alkotásait. 131 A „beszélőkórusok" fajtájából a recitatíven alapuló majakovszkiji Balra marsnt, Karl Broegel: Munkadalàt, a drámai kórusok típusából pedig Hianszan (Hidas Antal) Rubintos rizs pereg c. müvét akarták bemutatni, a „100%" előadásában. A műsor gerincét az úgynevezett „szintetikus" kórusszámok alkották. A szintetikus kórus - mint már említettük — a parlandó és a mozgáskórus egységformáin alapult. Ilyen volt a Karl Vogt szövegéből írt, 200-szor bemutatott Emberiség c. mozgáskórus vagy a tömegmorajokra hangszerelt Ember Ervin-féle Égő gyár, valamint Ernst Tollernak a mechanikus gépmozgások és az eleven tömegakció szembeállítását hangsúlyozó,, mechanikus kórus"-a, a Gép. Palasovszky Hajrá üvegfúvók'jat szimultánul vezetett munkaritmusok uralták, Nyűgjeiének riadója c. parlandó és mozdulatkórusa pedig agitációs gesztusokból és tömeghangokból tevődött össze. „A nyügtelenek"-et pl. női, férfi-és vegyeskar adta elő; dialógusok, beszédelemek és mozgás segítségével. 135 Eszmei mondanivalója az osztályharcra való buzdítást szolgálta: „ .. . Verjed, verjed, verjed, verjed Minden nyűgtelen, ami erjed I Pénz nyűge, hazugság nyűge, És minden, ami el van nyűve, Dontsed, gyujtsad, verjed Minden nyűgtelen, ami csak erjed, Érből érbe, vérből vérbe, Csontvelőből csontvelőbe Szüntelen ..." A „Szintetikus kórusest" a Géprombolók sorsára jutott, a főpróba után betiltották. 1930-ban, rendőrségi parancsra a 100% kórus is feloszlott. A Madzsar-iskola működését 1934-ben tiltották be, Palasovszkytól is ekkor vonták meg a játszási engedélyt. „Sztnliáz és Elim" 1930 - 3I-I)cn Palasovszky Ödön és Mandl Teréz „Színház és Film" címen megindította a/ i-iv, magvar haladó szellemű tudományos színházi szakfolyóiratot. A „Színház és Film" a magyar munkásszínpad addig kialakult elméletét és gyakorlatát, de a küllőid haladó s/.lnhá/i és filmtörekvéseit is ismertette. A lap főmunkatársai a már említett két szerkesztőn kívül Bálint György, Hevesy Iván, Jemnitz Sándor, Kozma József, Madzsar Alice, Nagy Lajos és Tiszay Andor. ;"L. a 129. sz. jegyzetet i AI.AMOVM7.K y ; A nyugt éltnek Má^ iitvui Kiadó, (lépelt kézirat a szerző tulajdonában.
