Vezér Erzsébet - Maróti István szerk.: Adyra gondolok. 125 vers Ady Endréről (PIM, 2002)

Előszó

ILLYÉS GYULA ÖREG SZÍVEKBEN ÉLSZ ÉS... Ady második évszázadára Öreg szivekben élsz és így a jó. Hovatűnt, sodródott az a Komp-Ország? Csitt-esatt, néha még font az a Rongy-Lobogó! De kik riadnak még rá? Mi (mint arccsapástól) pirulni biró, idő-kérges orcák. Jó társnak vénültél szivünkben - jó vigasz, rég hitlen-hit (s őrült okosság!) Ki vagy, mi tudjuk. Vad vádló, bőszült biztató, agyunkba balzsamoztad be magad, élesztő méreg, sarkalló adósság. (S aki van, lám, ősi uton is hozzád ­úgy készül: ne hullás-bukás hírét vigye, de azt, hogy holt Lázári sorsát betöltvén, buzog: próba-mélyéből kilép a Mohács-nép, a Búvópatak Ország!) 67

Next

/
Thumbnails
Contents