Vezér Erzsébet - Maróti István szerk.: Adyra gondolok. 125 vers Ady Endréről (PIM, 2002)

Előszó

SIMON ISTVÁN KERESZTEK Ady és Juhász Gyula emlékének Amaz havasan Szilágyságé, emez porosan ott áll Tápén. Tudom, áll a költők keresztje, noha nem láttam azt se, ezt se. Néz az a holdas éjszakába, ez hallgatja, mit zúg a nyárfa. Csengős szánon füttyös legény ült, s árva ballagott nyári porban. Az az emléktől bár megbékült, de sírja: „ugye, nem megmondtam?

v A másik hitte a megváltást, zivatart, talán nem is mást várt. Látták a vétket s igazságot s mindegyikük nagy versből ácsolt - hogy vezekelne a magáén a téli erdőn s nyári Tápén hős keresztet, mely nem kacér dísz, de áll már a kortársakért is, s megváltani jövendő létünk mindkettő a Krisztus helyén függ...