Bálint, nevezetben ki voltál Balassa : magyar költők versei Balassi Bálintról (Budapest, 1994)

TÓTH BÁLINT Balassi Bálint magyar imádsága Szívem - Kegyelmes Istenem ­hisz akkor is, ha hittelen, hívséges a hűtlenségben, vérem bűnét mossa vérem. Te adtad, le ne boruljak semmi földi hatalomnak, dölyfös szívem mégis törted, verssel s asszonnyal gyötörted, de ha láttál térdrerogyva, kettőnk s nem a világ dolga. Már verseim vetem tűzbe, s szép menyektől messzeűzve, mégsem imára hajló térd, de a hamar pej ló és vért, nem a böjt és nem a mirtusz, de bor és vitézi virtus, nem tömjénfüst templomodban, de mit vet az ágyúk torka, nem barátok szűk cellája, de az ég fegyveres sátra, nem búcsúsok lobogója, de villám-lobogós kopja, hitem nem a szenteltvízben de kardomban adtad Isten. Szám inkább káromkodásra áll hadban, mint hő fohászra, s nem jószágra, nem kamatra, markom illik markolatra, vásárütés, tábordúlás, törökles, vagy ördögnyúzás, nem püspökök kegyelmében, de nyeregben állva, vérben. S ha majd a trombita riad, s végső hajnalom felvirrad, 95

Next

/
Thumbnails
Contents