Bálint, nevezetben ki voltál Balassa : magyar költők versei Balassi Bálintról (Budapest, 1994)

Hogy halálos üldözésbe Vették őtet a csalma, Kalap s gucsma hatalma. 28. S menedéket nem remélvén Sem hazája keblében, Melynek mindkét urát vágta Éles hangú versében; Sem a török kegyét féltő Pártos testvér Erdélyben; S élete a lengyelnél is Foroghatván veszélyben: Az olaszok szép földjére Ment a tenger mellékére, Hol ifjanta járt ő már. Ott lappang, s jobb időt vár." 29. „Nagy hazafi! lelkes férfi! Tisztelem őt, s szeretem; (Mond Sarolta szem-lángolva) S e fanyar, bús életem Minden még jobb érzeménye Néki légyen szentelve, Annak, kinek valójával Keblem, agyam megtelve. S minthogy őt én nem esmérem, Rokonát most arra kérem: Rajzolja le tökélyét, Hadd képzeljem személyét." 30. Alig mondá ki Sarolta, Zaj támad az udvarban; S ím! berohan egy vén szolga Eszeveszett zavarban: „Fegyveres nép vevé körűi (Úgymond) békés lakunkat, S fenyegetve parancsolja Megnyittatni kapunkat. Az elfajult vizslák, lopók, Haza s nemzet vérét szopok, 39