Bálint, nevezetben ki voltál Balassa : magyar költők versei Balassi Bálintról (Budapest, 1994)

Bizony, pokolra megyek, Mert még létem előtt Testem megfertőzött, O, Istenem már meggyek? Engem mert vétkével Anyám éltetett el, Méhében hogy hordozott, Vétket te penig bánsz, Igazt szeretsz, kívánsz, Ki tiszta szívet hozott, Hogy életre adál, Azonnal oktatál, Mint érteném titkodot. Én rút, háládatlan Azért, foghatatlan Isten, hozzád kiáltok, Tisztíts izsópoddal, Irgalmasságoddal, Mert la, ki nagy ként vallok, Hogy undok vétkemből Megtisztulván belől Legyek szebb, hogysem vagyok. Legyek fejérb hónál, S örömmondásoddal Tölts be az én fülemet, Élemíts elmémet Küldvén örömedet, Ne száraszd ki velőmet Csontomból bánattal, Ne nézz rám haraggal, Mosd el inkább vétkemet. Teremts inkább bennem, Teremtő Istenem, Tiszta szívet kegyessen, Fúdd belém ismegént, Hogy nagy szívem szerént 18