Tasi József szerk.: „Költő, felelj!" Tanulmányok Illyés Gyuláról (Budapest, 1993)

Kabdebó Lóránt: Kézfogások. Egy Illyés-kötet kritikai visszhangja

3

0 Czine Mihály: i. k. 226. 3

1 A könyvében megjelenő nagyfába kifejezés helyett a Csillag-bdi közlésben bonyolult kérdés szerepel. 3

2 Somlyó György: i. k. 296-297. 1

3 Barátságuk kivirágzása idején, 1935. június l-jén a Szálló egek alatt című kötet dedikációjába egy disztichont épít Illyés Gyula: Néma vagyok, Lőrinc, ha barátság szóba kerül csak. A mosolyom takaró; gúnyom is az - te feléd. Megérezte, Szabó Lőrincet minden rendszerben védeni kell, mert a legkiszolgáltatottabb ember: amit gondolt, annak nemcsak az ellenkezőjét, de az összes variánsát is kimondta - ütköztette a gondolatokat. Csakis baráti körben. De tudhatjuk: csakis barátok tudnak igazán félreérteni és meg nem bocsátani. Illyés védőszárnyai alá vette: csendesítette kifakadásait, kivédte ellenségei támadását. A jobboldal ellenében 1940-ben gróf Bethlen Margit Ünnep című lapjában {írók egymásról, 1940. december 1., amikor a két költő egymást mutatja be Thury Zsuzsa riportjában), a baloldal ellenében Rákosi és Révai segítségével 1945-ben (mint ezt Szabó Lőrinc 1945-ös Naplójából olvashatjuk). Érve: „Sz. L. a legnagyobb élő magyar költő..." És Szabó Lőrinc reagálása? 1945-ös Naplójában ezt írja: „Tűnődtem ezen, illetve az ő önmegtagadásán. Lehet ilyesmit mondani? Én? Vagy ő? Régen is sokat gondolkoztam ezen. Lehetetlenség.az összemérés. Talán én vagyok a több, de talán ő. írtam is effélét, vagy nyilatkozatban... Akárhogy van a dolog, nem veszít vele! Tíz, húsz, ötven év múlva, ha ő a nagyobb, csak külön korona lesz a fején, hogy íme, Sz. L.-t többre értékelte magánál!!! Ugyanígy, ha én... Ez a felismerés is irtja a hiúságot. Különben az utókor: az is nagy hamisító!" (Szabó Lőrinc: Bírákhoz és barátokhoz, Bp., Magvető, 1990, 69.) És közben, 1945-46 politikai viharai, személyes meghurcoltatása idején Szabó Lőrinc a Tücsökzenél írja. Amint tudja, barátainak is megmutatja, Illyés, olvasva ezeket a „Tücsök"-verseket, imígyen méltatja barátja teljesítményét: „Te voltál az egyetlen ember Magyarországon, aki az elmúlt évben értelmes dologra fordította az erejét, idejét." (Szabó Lőrinc levele Thomas Ernőéknek 1946. január 28-án, in Szabó Lőrinc: Napló, levelek, cikkek, Bp., Szépirodalmi, 1974, 417.) 3

4 T. Zs. 34. [Thury Zsuzsa]: írók egymásról (Illyés-Szabó Lőrinc), in Ünnep, 7. évf., 1940. 23. sz., december 1., 12, a két költő már idézett egymást bemutatásából. Kötetben: A költő felel. Beszélgetések Illyés Gyulával, összegyűjtötte és sajtó alá rendezte Földes Anna, Bp., Szépirodalmi, 1986, 59. A riportot készítette Thury Zsuzsa. 3:

1 Szabó Lőrinc: Bevezető Illyés Gyulához. A műsort az Irodalmi Újság október 20-i száma közli: „Illyés Gyula szerzői estjét rendezi meg október 30-án a Vers és Dal Színháza. Bevezeti: Szabó Lőrinc, közreműködik Ascher Oszkár, Gáti József, Horváth Ferenc, Mészáros Ági, Simonffy Margó és Török Erzsi." A család tulajdonában lévő kéziratot Simon István adta közre az általa szerkesztett prózakötetben (Szabó Lőrinc: A költészet dicsérete, Bp., Szépirodalmi, 1967). In Szabó Lőrinc: Könyvek és emberek az életemben, sajtó alá rendezte Steinert Ágota, Bp., Magvető, 1984, 453. 3

6 Sarkadi Imre: i. t. 3

7 Vas István: Cambridge-i elégia, 1959. 3

8 Béládi Miklós: A költő felel, in Illyés Gyula (Tanulmányok a költőről), Népművelődési Propaganda Iroda. Bp., 1972,33. 3

V Az akkori Bartók Teremben (a mai Pesti Színház helyén) lemezjátszással egybekötve hangzott el ez a Bartók hazai recepciója szempontjából rendkívül fontos előadás-sorozat. 4

0 Somlyó György: i, k. 296. 4

1 Bori Imre: Verseskönyvek, tanulságok, i. t. 4

2 Koczogh Ákos: Illyés Gyula verseiről, a Kézfogásokról, in Alföld, 1957 tavaszán, 91. A tanulmány keletkezési ideje: „1956. aug. 18." 4

3 Sarkadi Imre idézett tanulmányában először nem a felelő, hanem a kérdező költő képét villantja fel: „A háború előtti fiatal, egyetemista vagy hasonló korú fiatalság számára Illyés elsősorban az az író volt, aki 260