Tasi József szerk.: „Költő, felelj!" Tanulmányok Illyés Gyuláról (Budapest, 1993)

Petrányi Ilona: Illyés Gyula és Füst Milán

Petrányi Ilona ILLYÉS GYULA ÉS FÜST MILÁN* Két író kapcsolata akkor tartozik igazán az irodalomtörténetre, ha valamilyen vonatkozásban, személyiségükkel, nézeteikkel, műveikkel hatottak egymásra. Két ember személyes kapcsolata csak közvetlen és közvetett dokumentumok (levelezés, kortársi emlékezések) alapján rekonstruálható, de tudjuk, hogy ebben a vonatkozásban sokszor maguk a dokumentumok is csalnak, nem pótolhatják továbbá a személyes beszélgetéseket, találkozásokat, publikálásukkor pedig a személyiségi jogokat is tekintetbe kell venni. Magánemberi kapcsolatokat jellemezni, sőt elemezni tehát rendkívül kényes feladat, különösen két olyan bonyolult és ellentmondásos személyiség esetében, mint Füst Milán és Illyés Gyula voltak. A továbbiakban itt csak arra vállalkozunk, hogy a fennmaradt dokumentumok (leveleik, naplójegyzeteik) alapján felvázoljuk irodalmi kapcsolatuk történetét, csupán általánosságban utalva emberi kapcsolatuk alakulására, változására 1927 és 1948 között. Illyés Gyula 1926-ig Párizsban, a nemzetközi avantgárd vonzásában élt, a magyar írók közül elsősorban Kassák Lajossal és Déry Tiborral volt közelebbi kapcsolata. Amikor hazatért Magyarországra, Kassák Dokumentum című lapjának egyik alapító munkatársa lett. Korábban is megjelentek azonban írásai Magyarországon, a Periszkóp című folyóiratban, amelyet ugyan Aradon szerkesztettek, de Szélpál Árpád személyében budapesti szerkesztője is volt a lapnak. Itt főként fordításai (Tzara, Ivan Goll, Apollinaire) és a Szürrealizmusról írott ismertetése jelentek meg. Bár a Dokumentum 1926. decemberi számában a lap főmunkatársaival (Kassák, Déry, Nádass, Németh Andor) együtt az avantgárd jegyében még elhatárolódott a Nyugattól, 1927-ben már egy formai szempontból hagyományosabb, társadalmi, világpolitikai érdeklődésű, demokratikus szellemű irodalmi lapban, a Láthatárban publikálja verseit, olyan írók társaságában, mint Nagy Lajos, József Attila, Komlós Aladár vagy a szociológus, publicista Csécsy Imre és Szász Zoltán. A Láthatár első számában megjelent három verse (Angyali köszöntés, Száműzött, Szomorú béres) alapján figyelt fel rá Füst Milán, az akkor már nagy tekintélyű költő, Illyés Gyula Füst Milánhoz írott levelei a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Füst Milán Illyéshez írt levelei pedig az Illyés család tulajdonában találhatók. 161