Botka Ferenc (szerk.): Mérlegen egy életmű. A Déry Tibor halálának huszonötödik évfordulóján rendezett tudományos konferencia előadásai, 2002. december 5-6. - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 12. (Budapest, 2003)
Kerekasztal-beszélgetés: Eörsi István és Litván György visszaemlékezései - Pomogáts Béla, Tverdota György, Botka Ferenc és Veres András hozzászólásaival
DCerehíuxial-bei zélt/eléj A börtönben írt G.A. úr X.-ben az első sorától az utolsóig a hiányolt témáról szól, igaz magasabb, filozófiai szinten; s nem egy politikai intézkedéssel, hanem egy egész politikai rendszerrel szembefordulva. (Ráadásul mindezt olyan „környezetben” fogalmazza meg, ami önmagában is megérdemelné az elismerést, s talán mentségét és magyarázatát is „antidemokratikus” magatartásának.) Néhány évvel később az Ítélet nincs szövegébe Déry be szerette volna építeni az 1956-ot előkészítő Petőfi-köri beszédét, amelyet jelentőségének megfelelően métlatott Pomogáts Béla előadása. A kiadó belső cenzúrája nem engedélyezte a megírt rész közlését. 1970-ben az Új írás körkérdésére válaszolva sötét, már 1956 szeptemberében, az Útkaparó előszavában is megismert kritikai éllel adott képet a forradalmat megelőző évek irodalompolitikájáról. A cenzúra kihúzza. Ugyancsak kihúzta a Buda és Pest egyesítésének századik évfordulójáról írt Oratóriumnak azt a részét, amely az 56-os forradalmat megelőző és kiváltó okokat idézte fel. Végül külön szeretném felhívni a figyelmet az 1975-ben közzétett Kyvagiokén című szatirikus önéletrajz kihagyott részeire, amelyek a letartóztatás, a kihallgatások, az elítélés és a börtön élményeinek torzképét adják. A töredék nemrég került elő Kovács Sándor Iván jóvoltából - s a többi kicenzúrázott periódussal együtt hamarosan megjelenik a Déry Archívum következő kötetében, a Barátságos pesszimizmussal címűben. Pomogáts BélarTverdota Gyurinak a véleményét szeretném, nem vitatni, kiegészíteni. Azt hiszem, abban teljesen igaza van, hogy ezek a kései regények nagyon konkrét kritikát fogalmaznak meg az adott politikai rendszert illetően, nem lehet félreérteni sem A kiközösítőt, sem a G.A. úr X.-bent, sem kisebb műveit, azt hiszem, ez nagyon is így van. Azt azonban megkérdőjelezném, hogy Déry magatartásában volt valami kicsit komikus arisztokratizmus, amit taszilóskodásnak minősített Réz Pali. Gondoljatok arra, hogy a Petőfi Kör sajtóvitáján elmondott szöveg akkor a legbátrabb, a leghangosabb, a legcélratörőbb, a legkritikusabb és a legjobb beszéd volt, ami egyáltalán abban az időben elhangzott. O ott sorra kilőtte az irodalompolitika kulcsfiguráit, Révait, Darvast és Horváth Mártont, ezeket úgy kilőtte, hogy teljesen elveszítették a hitelüket a vita után. Másrészt ő volt az, aki az egész szocializmusnak nevezett szörnyűséget nem egy kijavítandó, eredeti marxi vagy pláne lenini forrásokhoz visszatérítendő konglomerátumnak nevezte, hanem szerkezeti hibákkal terhes rendszernek. Arra is rámutatott, hogy a szerkezeti hibák a szabadság hiányából származnak. Ezek olyan megállapítások voltak akkor, amelyeket nem egy Tasziló, hanem valóban egy történelmi hős kellett hogy elmondjon. Azt hiszem, vagyunk itt néhányan, Gyuri meg Pista mindenképpen, és mások is, akik ott voltunk. A Központi Tisztiházban állítólag hatezren voltak jelen, de az udvar is tele volt, hangszórókon közvetítették. Én Sík Csabával és Gömöri Györggyel ültem fönn a karzaton, és hallgattuk végig. Ennek ott olyan hatalmas hatása és visszhangja, elméket megmozgató, erkölcsöket feltámasztó ereje 187
