Botka Ferenc (szerk.): Mérlegen egy életmű. A Déry Tibor halálának huszonötödik évfordulóján rendezett tudományos konferencia előadásai, 2002. december 5-6. - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 12. (Budapest, 2003)
Vasy Géza: G.A. úr X.-ben - és nálunk
f Vam íjéul Az ellátás itt a kórházban annyival volt jobb, hogy a reggeli feketekávéhoz egy kis tejet is adtak. A »kórházi« elhelyezésről még annyit, hogy különösebb orvosi kezelésben egyikünk sem részesült. Nekem nem volt semmi bajom, Tibornak sem. Nos, ott ültünk egymással szemben az ágy szélén ebédig. Ő a G.A. úr X.-bení írta, én a magyar külpolitika történetének egy fejezetét, amely utóbb külön könyvvé növekedett. Széchenyi Döblingben címmel jelent meg 1981-ben, s 1991-ben második kiadásban is napvilágot látott. Délben megebédeltünk, majd újra írtunk. Estefelé, még lámpaoltás előtt - ami elég korán történt -, Tibor fölolvasta, amit aznap írt. Nagyon sokat ült velem szemben, jellegzetes pózban - föltett térdekkel. Nagy spirálos füzet volt előtte, abba írt szálkás betűivel. Ceruzával - mert tollat nem kaptunk, hiszen az is veszélyes -, ceruzával rótta a sorokat. Érdekes volt megfigyelnem, milyen sokat húzott ki a megírtakból. Amilyen szellemes, könnyed a fogalmazása - ha az ember olvassa -, olyan nehezen születtek meg mondatai. Kihúzta, föléje írt valamit, akkor megint írt, megint kihúzott valamit, megint föléírt; nagyon sokat javított ...”8 1959. május 13-án Déryt is Márianosztrára szállították. Itt sokkal rosszabbak voltak a körülmények, s ez nagyon megviselte a már nem fiatal írót. Felesége, jóakarói kérték helyzetének megváltoztatását. Itt ugyanis íróeszközökhöz, könyvekhez is csak hetekkel később juthat - ezek egyéni kedvezmények. Végül július 2-a és 6-a között Déryt Budapestre szállították kórházi kivizsgálásra. Innen a váci börtönbe vitték, s itt is tartották szabadulásig, azaz 1960. április 1-ig. Ezekben a zaklatott hónapokban Déry nem tudott érdemleges írói munkát végezni. Az 1959. szeptember 5-i váci levél tudósít arról, hogy az ottani börtönkórházban „megint elkezdtem dolgozni”.9 Az 1960. január 2-i levél szerint: „Regényemen dolgozom, ez tart a víz fölött, körülbelül 400 nyomtatott oldal van meg, még 40-50 hiányzik.”10 Végül a március 1-i levél közlése: „Regényemmel elkészültem, hogy mennyire sikerült, persze nem tudom. Most még néhány hetet el tudok ütni azzal, hogy egy újabb munkának kezdjek neki.”" Börtönévek és szabadulás Bár Déry Tibor már 1956 novemberében számíthatott letartóztatására, nem óhajtott emigrálni. Talán egyfajta demokratikusabb folytatásban is reménykedett. Sokáig azt sem lehetett biztosan tudni, hogy milyen mértékű lesz a számonkérés. Hiszen ha komolyan számolt volna Déry a majdani kilenc éves ítélettel, várhatóan mégiscsak elhagyta volna az országot. Ő maga letartóztatásától kezdve reménykedett közeli kiszabadulásában is. Felesége, íróbarátai, jóakarói a munkásmozgalomból ■ Uo. 71-72. 9 Három asszony. 144. levél. 10 Uo. 153. levél. 11 Uo. 157. levél. - Az újabb nagyobb munka - már szabadlábon - A kiközösítő lesz, amelynek ötletét Kosáry Domokos adta a késő esti beszélgetéseken. 111
