Botka Ferenc (szerk.): Mérlegen egy életmű. A Déry Tibor halálának huszonötödik évfordulóján rendezett tudományos konferencia előadásai, 2002. december 5-6. - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 12. (Budapest, 2003)

Botka Ferenc: Bevezetés helyett. Utóélet - változó világban

rßolUa Cferenr

felavatása a Farkasréti temetőben9, majd a szoboravatás és emléktábla-állítás is a Tamás-hegyen.10 11 A feleség, Böbe néhány héttel később bekövetkezett halála után azonban gondok keletkeztek. A házaspár örökös nélkül hunyt el. A végrendelet a vagyont egy kuratóriumra bízta azzal, hogy a kéziratokat, a könyvtárat, relikviákat adja át a Petőfi Irodalmi Múzeumnak; az ingatlanokat azonban pénzzé kellett tennie, hogy alaptőkéjét megteremthesse. Kézenfekvőnek látszott: az egyiket érdemes lenne az államnak megvennie, hogy ott emlékházat rendezzen be. Ám a rendszer állítólagos „kegyeltjének” az otthonára nem tartott igényt sem az állam, sem Veszprém megye. Végül mindkettőt Kodály Zoltán özvegye vette meg, aki úgy vélte: új magántulajdonával azt tesz, amit jónak lát. Egyik első dolga volt, hogy a Tamás-hegyi villából kitessékelte Sigmond Olivér nemrég felavatott szobrát és a Déry alkotómunkásságára utaló emléktáblát. Az irodalmi nyilvánosság ugyan tiltakozott, de „felülről” most sem kapott támogatást. Az eltávolított emlékek csak hosszú idő után találták meg végleges helyüket: a tábla a balatonfüredi Lóczy Lajos gimnáziumban, a szobor a tóparti Tagore sétányon."

Az íróval szembeni ellenérzéseket a legnyíltabban egy végzős egyetemista, Sneé Péter szakdolgozata fogalmazta meg a nyolcvanas évek elején - az ifjúság szókimondásával és szigorával. írása a börtönt követő „megalkuvásban” látta Déry alkotásainak meghatározó motívumát, egyben azt is sugallva, hogy Déry jóléte és elismertsége egyenes arányban áll a politikai vezetéssel való szoros kapcsolataival.12 Véleményével nem állt egyedül, lényegében véve hasonlóan vélekedett a formálódó ellenzék is a Beszélő induló számaiban.13 (Sneé mentségére legyen mondva - néhány év múlva nagyobb beleérzéssel és megértésssel idézi fel Déry alakját, ekkor már felpanaszolva műveinek halványuló jelenlétét.)14

Az utóélet első évtizedének mérlegét Sükösd Mihály vonta meg Déry hiánya címmel, szembesítve az életművet az irodalom új értékeivel, többek között az új regénnyel, s elkeseredve állapítva meg, hogy köztudatunk Kazinczy óta csak vagy- vagyokban tud gondolkodni, s az új nevében elfordul a régitől.15

Mindezzel természetesen egyetértve - ma már úgy látjuk, hogy a kérdés valamivel bonyolultabb. Ha többszörös áttételen is, de a változásba belejátszott, hogy az 1977 és 1987 közötti évtized alapvetően különbözött az azt megelőző tíz évtől, amikor még erőteljesen érvényesültek az ún. új gazdasági mechanizmus előnyös hatásai: a

9 Az avatóbeszédet Juhász Ferenc mondta, 1. Déry Tibor kétéves hiánya. = Új írás 1979. dec., 12.SZ. 71-72.

10 A mellszobrot Sigmond Olivér készítette, az avatóünnepségen Illyés Gyula emlékezett az íróra, 1. Szekér Ernő: A füredi köszöntő emléke. = Napló (Veszprém) 1982. aug.18. - Az avatóbeszéd teljes szövege: Déry Tibor - a Helikonján. In I.Gy.: Naplójegyzetek 1979-1980. Bp., 1994. 140-143.

11 Új felavatásaik (az emléktábláé): Pomogáts Béla: Kertből az országúira. = Élet és Irodalom 1982. nov.19. 47.sz. 2., (a szoboré): Lőrincze Lajos: Képzelt beszélgetés egy szobor avatásán. = Tiszatáj 1989. nov., 11.sz. 44-49. - A jogi huzavona fő vitaírása: Tamás István: A Déry-villa titka. = Élet és Irodalom 1986. máj. 16., 5. - A helyi kultusz összefoglalása: Praznovszky Mihály: Az író és a táj kapcsolatának megközelítési lehetőségei. In : D.T. úr X.-ben. Bp., 1995. 100-114.

12 Sneé Péter: Az 1956 utáni Déry. = Irodalmi Újság 1986. l.sz. 11-16.

13 L. pl. az 1982-ben megjelent Zabolátlan szerkesztők és Aki dolgozik, boldogul cikkek rövid utalásait, in Beszélő. Összkiadás. Bp., 1992. l.köt. 75., 207.

14 Sneé Péter: A hézagok metsző, süvítő jó szele. = Stádium 1991. 3.sz. 46-52.

15 Sükösd Mihály: Déry1 hiánya. = Élet és Irodalom 1987. szept.18. 38.sz. 5., 8.

9