Botka Ferenc (szerk.): Mérlegen egy életmű. A Déry Tibor halálának huszonötödik évfordulóján rendezett tudományos konferencia előadásai, 2002. december 5-6. - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 12. (Budapest, 2003)

Poszler György: Feletet - mire? A „Déry-vita” dilemmái

^ßornJer (foörtj tf

A lehetetlenség elemzése személyiséglélektani, pszichoanalitikai, pszichopatológiai kérdés is lehet. De ez utóbbi biztosan nem e dolgozat kompetenciája.

A „Déry-vita” ’52 őszén esik meg. ’53 nyarától új periódus.

Az eddigit Révai - tartalmában és vitamódszerében is - egyértelműen összefoglalja: „A szocialista realizmus kapcsán állítottam, hogy az az író, az a mű, amely nem teremt hősöket, pozitív figurákat, nem nevelő irodalom. Ezt kétségbe vonni nem lehet és nem szabad. Nem fogjuk megengedni, hogy ebben a kérdésben visszarántsanak bennünket attól, amit már egyszer tisztáztunk és elértünk. Nem fogjuk engedni, hogy bárki kérdéssé tegye azt, vajon szükség van-e a mi új irodalmunkban pozitív hősre.” Déry rezignált bölcsességgel válaszol - jóval később. A színvonalra és az összefüggésekre is:

„Rossz ügyet ritkán védtek meg elmésebben, nagyobb körültekintéssel és több meggyőző erővel, mint Révai a maga irodalompolitikáját. Elismerő fejbólintással lapozgatom a vita jegyzőkönyvét, ugyancsak kék a borítója, mint volt az előbb a Rajk- pör jegyzőkönyvéé is, még csak nem is halványabb, a tárgy jelentéktelenségének megfelelően.”

92