Botka Ferenc (szerk.): Mérlegen egy életmű. A Déry Tibor halálának huszonötödik évfordulóján rendezett tudományos konferencia előadásai, 2002. december 5-6. - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 12. (Budapest, 2003)

Lőrinczy Huba: Hordalékok és diáriumok eszmecseréje. Megfelelések Déry Tibor A napok hordaléka című könyve és Márai Sándor naplói között

Jlíirimííij Tfmlui

Akik azt hiszik, hogy egyfelől elhallgatás, másfelől buzdítás révén megjuhászíthat- ják az emberi gonoszságot, az ostobaságot kiművelhetik. Egy oly földtekén, ahol [...] ami kevés értelem felgyűlt bennünk, az soha nem képes helyreütni a kárt, amelyet az ocsmány Erőszak, nyakában a Butasággal tesz bennünk és körülöttünk. - Nem, nem vagyok optimista. S nem is hallgatom el sem kertemben, sem kertemen kívül” (209-210.).

Márai: „Soha nem süllyedt még olyan mélyre egy civilizáció szellemi és erkölcsi szintje, mint a mi időnkben. Elég megállani egy újságosstand előtt és megnézni a folyóiratok színes címlapjait; elég felcsavarni a televízió gombját; belépni egy moziba; megbámulni a bestsellerlistának nevezett pellengér szégyentábláját... Elég felnyitni egy újságot és elolvasni egy időszerű editorialt, amely kézdörzsölve magyarázza, hogy a terrorista a valóságban a társadalmi igazságot teszi rendbe, amikor bombát dob és meggyilkol ártatlanokat [...]; elég meghallgatni a Kupecet és a Szatócsot, aki Ügynöknek nevezi magát és a világszínpad számára, a tömeghülyítés és nemzetkábítás céljaira, készpénzért szállítja a gladiátorokat; az írót, a művészt, a politikust, akik tehetetlenül engedelmeskednek a politikai vagy üzleti komisszárnak; a tudóst, aki a katasztrófa lehetőségeinek minden változatát szakmányba adja el a Hatalomnak... Felébredni ebben a világban, kidörzsölni egy több ezer éves álom csipáját a szemünkből és körülnézni - egyértelmű a tudatosodással: valami megtörtént. Valaminek vége” (Napló 1968-1975. 119. - a szerző kiemelése!).

Mielőtt még bárki úgy vélhetné (láttán a megfelelések sokaságának): a „hordalékok” és a diáriumok világa csupa-csupa hasonlóság, netán azonosság - sürgősen ki kell mondanunk: a „hordalékok” és a diáriumok világa (függetlenül az egybehangzások, a „rímpárok” viszonylag nagy számától) csupa-csupa különbség. Oly távolságban vannak egymástól, akár a följegyzések írói, s e tényen a megfelelések mennyisége (figyelmet érdemlő mennyisége!) sem változtat.

Valószínűtlen, hogy Déry és Márai szót váltottak s főként: bármiben is szót értettek volna, ha a vizsgált időszak során személyesen találkoznak valahol. Műveik, így a „hordalékok” és a naplók - szerencsére - nem zárkóznak el a párbeszédtől, sőt: egyes passzusaik olykor igen nyájas, másszor viszont polemikus eszmecserébe bocsájtkoznak egymással.

172