Botka Ferenc (szerk.): Mérlegen egy életmű. A Déry Tibor halálának huszonötödik évfordulóján rendezett tudományos konferencia előadásai, 2002. december 5-6. - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 12. (Budapest, 2003)
Lőrinczy Huba: Hordalékok és diáriumok eszmecseréje. Megfelelések Déry Tibor A napok hordaléka című könyve és Márai Sándor naplói között
JlSrinemj JCiului Amit találkozásaikról, viszonyukról tudni lehet, kitűnően összefoglalja Botka Ferenc úttörő érdemű tanulmánya8, bár amaz észrevételt, amely szerint 1948-at követően „...egyikük sem vállalkozott a másik bírálatára, netán támadására; feltételezhetően a továbbélő kölcsönös megbecsülés okán”9 - egy nemrég hozzáférhetővé vált adat ismeretében féligazságnak kell tekintenünk. Déry valóban tartózkodott a Márai-ellenes kirohanásoktól, mi több: az 1969-ben napvilágot látott önéletrajza, az ítélet nincs lapjain rokonszenvező hangsúlyokkal idézte föl ifjúkoruk egyik közös életepizódját, valamely külföldi útjáról pedig hazahozta az Egy úr Velencéből egy példányát10 11, Márai viszont... Nos, Márai Naplójában is fölbukkan - mindössze egyszer - Déry neve, ámde ekként: „Reggel Lukács evangéliuma. - Aztán Petőfi Akasszátok fel a királyokat, ez a szánalmas gascogniáda. írhatta volna Révai József vagy Déri (sic!) Tibor.”" Jelzi e szarkasztikus (és igaztalan) megjegyzés, mily lesújtóan vélekedett az emigráns a honn maradt pályatársról, aki - minő véletlen! - „hordalékaiban” maga is szóba hozza egy helyütt a fent említett verset („Petőfi akasztófára küldte a királyokat, biztatására nem volt szükség”: 396.), hogy aztán - nem először és nem utoljára - a világot riasztóan elborító s a koronás főket, államférfiakat sem kímélő gyilkos erőszakról elmélkedjék (395-398.). Persze, Márai sommás kijelentése mit sem változtat azon a tényen, hogy Déry följegyzéseiben és az ő diáriumaiban rokonítható, így összevethető fejtegetések és következtetések szép számmal akadnak. Eltérő alkatú, meggyőződésű, sorsú, egymást másként-másként megítélő emberek is töprenked- hetnek ugyanarról, s juthatnak hasonló avagy azonos konzekvenciákra. Déry 1964-től 1977 júliusáig gyűjtögette „a napok hordalékát”, Márai 1943-tól 1989. január 15-ig vezette a maga naplóját. Úgy gondoltuk: a teljes diáriumszöveg bevonása vizsgálatainkba nem csupán fölösleges, hanem célszerűtlen is. Helyesebb megoldásnak tetszett, hogy Máraitól is csak az 1964 és 1977 közt keletkezett naplójegyzeteket vegyük figyelembe12, ekként a szembesítendő korpuszok egyazon időszak dokumentumai, ugyanazon esztendők keretezik őket, s ez a körülmény a két anyag erős referencialitása okán korántsem lényegtelen. Mindkét szerző az őt körülvevő kis- és nagyvilágot s benne a saját léthelyzetét tematizálja és problematizálja újra s újra, egyikük sem tértől és időtől függetlenül gondolkodik. S mert „hordalék” és diárium közös jellemzője a valóságvonatkozások sokasága, az egymásra mutató szövegrészek, egynémely kérdések és állítások megfelelései kiváltképp beszédesek és tanulságosak. Nem szükségtelen tán idefűznünk: azt a tizennégy évet, amely alatt A napok hordaléka is készült, Déry részint Budán, pasaréti otthonában, részint Bala- tonfüreden, a tamáshegyi tuszkulánumban töltötte, e két „főhadiszállásról” indulván rövidebb-hosszabb bel- és külföldi útjaira. Ugyanez időszak kezdetén Márai még 8 Vö.: Botka Ferenc: Párhuzamok (Márai és Déry). In: „Este nyolckor születtem... ” Hommage á Márai Sándor. Szerk.: Czetter Ibolya, Lőrinczy Huba. BÁR-könyvek, Szombathely, 2000. 187-200. 9Botka.: id. mű 199. 10 Uo.: 188., 199-200. 11 Lásd: Ami a Naplóból kimaradt 1950-1951-1952. Toronto, 2001. 20. 12 Munkánk során az alábbi köteteket használtuk: Napló 1958-1967. Bp., 1992.; Napló 1968-1975. Bp., é. n. (1993.); Napló 1976-1983. Bp., é. n. (1994.). - A későbbiekben mindig e kiadásokra hivatkozunk, zárójelben megadva a köteteimet és az oldalszámo(ka)t. 160
