Botka Ferenc (szerk.): Mérlegen egy életmű. A Déry Tibor halálának huszonötödik évfordulóján rendezett tudományos konferencia előadásai, 2002. december 5-6. - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 12. (Budapest, 2003)
Kiss Endre: „... a romházak mögül felkelt a hold ...” G.A. úr X.-ben - negatív utópia a létező szocializmusról
CKíll Andre neáris logikával jelenik meg a „per”, mint e felsorolásban „negyedik” részregény. A G.A. ellen mozgásba hozott per kielégíti a lineáris részregények kritériumát. Amíg azonban a Nagyapa lehetséges részregényként való felfogása nem a lineáris ábrázolásban, de az alak alakpoétikai kisugárzásában realizálódik, a negyedik részregény tökéletesen lineáris és strukturálisan is egységes, viszont szinte teljesen hiányzik belőle a kisugárzás. Déry nyilvánvaló életrajzi és lélektani okokból önálló részregénynek gondolta a „per”-t, eközben elfeledkezett arról, hogy bár a per X. város (és a létező szocializmus) meghatározó eleme, a regényben az adott helyen már minden funkcióját elveszítette, hiszen G.A. már befejezte X. város feltérképezését, a regény e kulcsmozzanatához a per már nem tehet hozzá semmit. Akár öt, akár csak három részregényre kívánjuk osztani a G.A. úr X.-bent, a regény új típusú lineáris pluralizmusa megoldást jelent a regény sajátos és szinguláris műfaji tipológiai problémájára4. A regény szerkezeti problematikájának tisztázása tipoló- giailag is eredeti változat megalkotására utal. Szerencsés és érdekes eset, amelyik a maga irodalomelméleti tisztaságában éles ellentétben áll a keletkezés körülményeinek szélsőségesen nehéz mivoltával. Annyiban azonban e nehéz körülmények ellenére sem tekinthető véletlen fejlődésnek, hogy számos más összefüggésben is határozott és kiemelkedően ambiciózus írói szándékot feltételezhetünk a börtönben alkotó írónál. A G.A. úr X.-ben tipológiai problematikája kivételes egyértelműséggel tartalmazza a Déry-regényirodalom legvégső kérdéseit, amelyeket - mint legvégső kérdéseket - e dolgozatban csak jelezni tudunk. Déry ugyanis összes lényeges nagyregénykoncepciójában átfogó és semmiképpen sem eltitkolt koncepcionális mintákat vesz át. Déry azzal teremt új helyzetet a prototípusok létét boncolgató irodalomelméleti értelmezések palettáján, hogy miközben valóban átvesz regény elméleti alapszerkezeteket, azok összes szintjét egyrészt pedáns korrektséggel a maga írói szemléletével és anyagával tölti ki, másrészt e saját alapanyag és vízió alapzatán az alapmodellt is érdemlegesen módosítja. Rendkívüli céltudatosságával és átgondoltságával a G.A.úr X.-ben még a késői Déry életművéből is kiemelkedik. így csak a regény végén (és éppen a „korregény”- re visszaváltó részregényből) tudhatjuk meg egyáltalán, miért is indult el G.A. X.-be. G.A. akkor pillantja meg először Nagyapát, amikor először érzi azt, hogy kibékülhet a várossal. Déry a városban való lét véletlenein keresztül különben is sikeresen építi fel a legfontosabb cselekményláncokat - elsősorban a Leonéval kapcsolatos cselekménysor példázza ezt. Ez azonban kiemelkedő jelentőségű, hiszen ez az eseménysor a városi létforma, az itteni condition humaine egyetlen következetesen és teljes mértékben individualizált és perszonifikált vonulata, amelynek ily módon sikeres ábrázolása gyakorlatilag nemcsak írói, de filozófiai feladatot is ellátott. S végül, minden4 Általában Dérynéi e műben is rengeteg a rejtett utalás. A Hermann Broch-hoz fűződő kapcsolatról 1. Veronika Spira - Endre Kiss, Die Möglichkeit der Politisierung des österreichischen polyhistorischen Romans. In: www.adis.at / arlt / institut / trans / 7N/ kiss7.htm. Manes Sperberrel közeli kapcsolatban van, a regény túlélés-problémája tekintetében talán döntő Canetti-kapcsolatról egyelőre nem tudunk, Musilt és Kafkát alapolvasmányai közé kell sorolnunk, a Werfel- kapcsolatról már tettünk említést. 135
