Botka Ferenc (szerk.): A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Dokumentumok, írások, vallomások - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 11. (Budapest, 2000)
„Hol lehet jobb helyük egy nép költőinek?" - Egy munkaértekezlet dokumentumaiból
A József Attila-jubileum felveti azt a problémát, hogy az országos kiállítást nekünk kellene rendeznünk. De József Attila sokkal nagyobb kiállítást érdemel, mint amekkorát a mi épületünkben képesek vagyunk rendezni. Ha tólünk József Attila- kiállítást kívánnak, akkor mi ehhez megfelelő' épületet kívánunk. Raktározási és munkahely viszonyaink kriminálisak. Ha a József Attila-kiállítás és kutatómunka részére megfelelő' épületet kapnánk, akkor egyszerre két problémánk oldódna meg: a József Attila-kiállítás kérdése és az itt felszabaduló helyiségekben a raktározási és a munkahelyek kérdése... Sára elvtárs rámutat arra, hogy a helyiségprobléma égetó'. Ez összefügg az Ady- kiállítás rendezésével is. Véleménye szerint valósággal szégyenünk, hogy az egész országban még semmiféle Ady-kiállítás nincs. Mint propagandista felveti, hogy a Fó'osztály propagandaosztálya a Múzeumbaráti Kört tekinti a propagandamunka központjának. Szerinte nálunk ez felesleges, mert az emberek általában irodalombarátok és így egyúttal az irodalmi múzeum barátai is. A mi jelenlegi helyiségeinkben eló'adást tartani, filmvetítést rendezni lehetetlen. Ezek pedig múzeumunk népszerűségét nagyban növelnék. Kiemeli a képanyag szükségességét a kiállításokon. Metszetek, újságokban, folyóiratokban megjelent fényképek eredetiben és nem fotóban sokkal jobban hatnának. Az antikváriumoknál oda kellene hatni, hogy nekünk ilyeneket juttassanak. Nagyon fontos lenne, hogy állandóan rendelkezhessünk egy fotóssal, aki pl. országszerte lefényképezné az irodalmi kiállítások szempontjából jelentős házakat, helyeket, emlékeket stb. Itt Budapesten ez különösen sürgős, mert a város és az épületek arculata rohamosan változik. Balkányi elvt. rámutat arra, hogy a Petőfi-kiállítás mai formájában a látogatóközönség jelentős része számára nem elég érdekkeltő. A kutatók és a felnőtt közönség egy része megtalálja benne, amit keres, de a gyermekek és a Petőfit csak felületesen ismerő közönség unalmasnak találja. Különösen a képanyag és a tárgyi emlékanyag nagyobb mérvű szerepeltetését tartja szükségesnek... Strauss elvt. a könyvvásárlás problémáit és nehézségeit tárja fel. A könyvesboltok nem teszik félre az előre kért könyveket, mert azokra a nagyközönségnek is szüksége van. Nemcsak az új kiadású könyveket nem tudjuk megkapni, hanem az antikváriumokban is elkapkodják - főként a kutatók - az újonnan beérkező értékesebb darabokat. Mindennap nem mehetünk el minden antikváriumba. Hiába állítunk össze listákat, ha nem kapjuk meg, amit kérünk. Az új könyvek elhelyezése is nehéz. Nincsenek polcaink, szekrényeink, nincs helyünk. Egyénileg a modern magyar irodalommal foglalkozik. Szükségesnek tartaná az élő írók kéziratainak gyűjtését is. Az irodalmi múzeumban még egészen új dolgozó, így sok probléma nem tisztázott előtte. Reméli, hogy a Széchényi Könyvtárban komoly tapasztalatokat szerezhet. Szántó elvt. az aprómunkák háttérbe szorulását főképpen a helyszűkével magyarázza. A belső munka ennek ellenére állandóan folyik. Sára elvt. az Ady-kéziratokat, ő maga a József Attila-anyagot feldolgozta. Saját helyzeti előnyét a József Attila-kuta- tás szempontjából bizonyos fokig elismeri, de rámutat, hogy pl. a kutatókat részben a lakásán kénytelen fogadni... K. m. f. Balkánja Enikő Szántó Gyuláné jegyzőkönjrvvezető mb. vezető h. Magyar Országos Levéltár- XIX-1 - 3 - b 8 d. 3. t. Jelentés 1954. VII-lX-ig 41
