Botka Ferenc (szerk.): A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Dokumentumok, írások, vallomások - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 11. (Budapest, 2000)
„Kincsek és kincs-tárak" - Csapiár Ferenc: A Kassák Múzeum
nek egyes darabjait Kassák az 1920-as években a Ma szerkesztőjeként az európai és amerikai avantgárd mozgalmak vezetőitől, munkatársaitól kapta. E kollekción belül nemzetközileg is kiemelkedő az avantgárd folyóiratok ritka példányaiból álló gazdag és változatos anyag. Egy másik könyv- és folyóiratkollekció az olasz futuriz- musról nyújt szinte teljes képet. Ez a kuriózumokban gazdag képzőművészeti, fotó-, kézirat-, könyv- és folyóiratanyag volt kezdettől fogva az alapja a múzeum időszaki kiállításainak, melyek a tudományos feltárás igényével Kassák munkásságának egy-egy kevésbé ismert részét, illetve a magyar avantgárd elfeledett vállalkozásait, alkotóit ismertették meg az érdeklődőkkel. így jött létre időszaki kiállítás Kassák könyv- és reklámművészeti munkásságáról (1977, 1999), a hazai és külföldi avantgárd folyóiratokról (1978), az 1920-as évek budapesti avantgárdjárói (1980), a futurizmusról (1981), a magyar avantgárd plakátművészetről (1985), Avantgárd és proletkult címmel a Munkakörről (1988) , Kassák és Párizs kapcsolatáról (1990), a Kassákról készített portrék és fotók anyagából (1991, 1992), a mozgalomszervező Kassák nemzetközi kapcsolatairól (1993), Kassák kollázsaiból (1994), az avantgárdpártoló Mentor könyvesbolt tevékenységéről (1996), a Kassák tiszteletére készült képzőművészeti alkotásokból (1988, 1996). A magyar avantgárd régebbi és későbbi alkotói közül olyan izgalmas egyéniségek szerepeltek életművükkel vagy életművük egy részével az időszaki kiállítások egy másik sorozatában, mint Máttis Teutsch János (1983), Nemes Lampérth József (1984), az avantgárd organizátor és festő Szittya Emil (1989), a fotográfus Gönci Sándor (1992), Vattay Elemér (1993), Lengyel Lajos (1995), a fametsző Buday György (1995), továbbá Vajda Júlia (1995), Ország Lili (1995), Marosán Gyula 1997), Molnár Farkas (1997) és a külföldről fogadott kiállítás révén John Heartfield (1979), Kovács Attila (1991), Anton Stankovsky (1992), Walter Dexel (1994). Másik kiállítássorozat indult el Vattay Elemér, Dévényi Iván (1993), Haas János (1990), Gömör Béla (1997), Mihályfi Ernő (1999) magángyűjteményének bemutatásával. A műfajtörténet és a különlegességek iránti érdeklődőknek készült A kollázs a magyar művészetben (1982) és A cirkusz világa a magyar művészetben című kiállítás (1997,1998), továbbá a Hamza D. Ákos munkásságát bemutató tárlat (1998). Külföldön 1987-től kezdődően 13 önálló kiállításon mutattuk be gyűjteményünk anyagával múzeumunk névadójának munkásságát. E sorozat állomásai a következő városok voltak: Berlin, Weimar (1987), Moszkva, Varsó, Prága (1988), Düsseldorf (1989) , Tokió, Berlin (1991), Pozsony, Érsekújvár (1992), Tokió (1994), Lisszabon (1996), Bukarest (1999). Az első berlini kiállítás a város alapításának 750. évfordulója alkalmával lezajlott kulturális rendezvénysorozat programjába illeszkedett. Az érsekújvári kiállítás Kassák első köztéri szobrának fölállításával volt kapcsolatos. A lisszaboni tárlattal Magyarország millecentenáriumáról emlékezett meg a fogadó intézmény. A bukaresti kiállítás megrendezésére az 1924. évi nemzetközi avantgárd képzőművészeti tárlat 75. évfordulója alkalmával került sor. A Kassák Múzeum tudományos műhelyében több szövegkiadás, tanulmánykötet, forráskiadvány született; a tudományos megalapozottság és feltárás igényével készültek a kiállítások katalógusai is. Az 1999. évi Frankfurti Könyvvásáron a Kassák Múzeum öt saját kiadvánnyal szerepelt. Közülük a Kassák könyv- és reklámművészeti munkásságát bemutató kötet a magyar kiadványok részére meghirdetett versenyen a szakkönyvek kategóriájában elnyerte „a legszebb könyv" címet. 196
