Botka Ferenc (szerk.): A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Dokumentumok, írások, vallomások - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 11. (Budapest, 2000)
„A »betű« múzeuma" - Szálé László: Az író pipája
dául a jókora súlyú kéziratos dobozok emelgetése. A csak irodalomelméleti érdeklődésű fiatalnak az ittlét kínszenvedés lehet, annak viszont, aki izgalomba jön egy eredeti Ady-kézirattól - gyönyörűség. Minden második fiatal elmegy, hogy aztán később - mint használó - visszatérjen.- Anyagi szempontok nem játszanak közre a fluktuációban?- Nem jellemző. Más irodalmi műhelyek sem tudnak tisztességes fizetést adni. Aki pedig itt marad, az szenvedélyesen szereti ezt a munkát...- Ezzel a honorálásnál vissza lehet élni.- De ők ezzel a visszaéléssel is meg vannak elégedve.- Mit tervez a jubiláló múzeum a következő hetvenöt év első néhány esztendejére?- Legnagyobb gondunk az épület. Régen épült, és nem múzeumi célokra. Vagyis: folyton javítgatni kell, illetve nehéz úgy mozogni benne, hogy ne sértsük a műemléki jelleget. Az épület architektúrája leszűkíti a kiállítások stílusbeli lehetőségeit. Súlyosabb gond, hogy az épületnek csupán kétharmada a miénk. Raktáraink megteltek, terjeszkedésre nincs módunk.- És ha az egész épületet megkapnák?- Az sokat segítene. Egyébként 1977-ben elkészültek az erre vonatkozó tervek, de az itt levő többi intézménynek nem sikerült helyet találni.- Tartalmilag milyen meglepetéseket tartogat a PIM?- A Móricz-hagyaték kínálja a legtöbb újdonságot. Nagy Péter irányításával a földolgozás a befejezéshez közeledik. Az idén egy levelezés-kötetet adunk ki, amelyből a Nyugat szerkesztési gyakorlatát, gondjait ismerhetjük meg. Tervezünk egy hasonló levélgyűjteményt a Kelet Népéhez kapcsolódva. A Múzsák Kiadóval közös Irodalmi Múzeum-sorozatunkban is készül egy Móricz-kötet: az írónak és Bécsben élő testvérének, Móricz Idának több évtizednyi levelezését tartalmazza. Szerkesztője Kelevéz Ágnes. Két-három év múlva pedig megjelenhet a teljes kéziratkatalógus, mely megalapozhatja a Móricz-művek kritikai összkiadását. A hagyaték földolgozásának folyamata jó példa arra is, hogy a múzeum miként tölti be - egyszerre - tudományos és közművelődési funkcióját. Élet és Irodalom 1984. október 5. 150
