Botka Ferenc (szerk.): A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Dokumentumok, írások, vallomások - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 11. (Budapest, 2000)
„A »betű« múzeuma" - Csorba Sándor: Kölcsey Ferenc levelezése Kende Zsigmonddal
dot és a maga megélhetését biztosítani tudja. Befejezésként Kölcsey és Kende kapcsolatát vázolja fel az 1823-ban induló levelezésük kezdetétó'l a vitatott „kölcsön tollal" írott műveken keresztül a rokoni szálakon át az ideiglenes elvbarátságig. A másik tanulmány szerzője Takács Péter, aki Kende Zsigmond életét ismerteti az azonos című írásában. Gondjait vallja be, amikor arról szól, hogy Kendéről nehéz írni Kölcsey árnyékában. Ez egyébként végig is kíséri mondanivalóját, mert igazában Kölcsey felói látjuk Kendét, akár akkor, amikor Kölcsey tollának kölcsönkéréséről ír, akár, amikor Kölcsey jegyzőségét Kende alispánságának szükségességével hozza egybe, akár pedig, amikor Kölcseyvel értékelteti Kende megyei szereplésének egyes mozzanatait, mint pl. a jobbágyok birtokszerzési elvének esetében. Takács Péter sorra veszi Kende erkölcsi értékeit, melyeket az ősi származás büszkeségében, a közéleti szereplés iránti vágyban, a nemesi birtok megőrzésében és gyarapításában jelöl meg, mint amelyek egyúttal a kor követelményei is. Alakjának jobb megértéséhez ismerteti a családi hagyományokat, s ebből Kende értelmi és gyakorlati tehetségének többletét mutatja fel, hogy aztán meggyőzővé tehesse Kende és Kölcsey kapcsolatának a rokoni látogatásoktól az elvi barátságig terjedő ívét. Tényeket közlő és meggyőződést erősítő annak a sornak a számbavétele, amikor Kende lelkes megyei tevékenységét vázolja fel az igazságos adómegállapítás ügyében végzett összeíró munkában, s ennek következményeként a főszolgabírói funkció megszerzését 1829-ben, majd a visszafogott tisztújítási magatartást 1832-ben, amellyel viszont alispánságot nyerhet el, s Kölcsey szövetségével a haladó évek képviselőjévé válhat Szatmár megyében. Kende pál- fordulásának pontját a Wesselényi-perben látja igazoltnak, s azt állapítja meg, hogy nem áldozta fel önmagát - és nyilván alis- pánságát - az addig vallott elvekért cserében. Végkövetkeztetése az, hogy megyei szintű politikussá vált, akit nem a jövő, hanem a jelen érdekelt, s hiába lett a megye országgyűlési követe 1839-ben, majd 1847- ben újra, Pozsonyban macskazene kísérte szereplését, itthon pedig a bukott forradalom Bach-huszárai közé süllyedt. A levelezést végiglapozgatva a tanulmányok problémakörét értelmezve sok Kölcsey Ferenc levele Kende Zsigmondnak (1828) nagy kérdés kívánko140
