Cséve Anna (szerk.): A forradalom után. Vereség vagy győzelem? - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 10. (Budapest, 2001)
Kríza Ildikó: Hősök és mítoszok a szabadságharc után a magyar néköltészetben
Petőfi nem esett el a segesvári csatában. Úgy állt ott, hogy megmenekülhetett volna, aztán álruhában bujdosott az országban, és a pajták meg pincék ajtajára írt verseket, hogy tudják az emberek, hogy él Petőfi Sándor”.50 Az eltűnt hős álruhás visszatérése jellegzetes elem a Petőfi-mondakörben. Álruhában munkát vállalt, és Gyuri szabó volt egy csanádpalotai visszaemlékezés szerint, fekete köpenyben, mint a garabonciás diák, tejet kért a sárréti pásztor elbeszélésében. Egy péknél különös kalácsot formált, amellyel nagy hasznot szerzett a gazdájának, s egyúttal tudtul adja, hogy ő Petőfi. Az álruhás hős képzete a folklórban sokféleképp jelenik meg, összefügg az álruhás istenség motívumkörrel. A motívum bármennyire elterjedt a nemzetközi folklórban, úgy látjuk, hogy a magyar változatok jellegzetesen helyi reakciók, egyediek.51 Az álruhás istenségek közül Izisz, Demeter, Io felismerhetetlenül, például dajkaként bolyongtak a halandók között, eltűnt gyereküket, férjüket keresték. Jupiter is álruhában járt a földön, valami módon jelét adva, hogy ő volt ott. A középkorban ez a jel az írás volt, azt hagyta hátra az álruhás hős. Petőfihez ez utóbbi motívum kapcsolódott. A hátrahagyott írások, versek, kenyérbe sütött jelek adtak hírt visszatértéről. Tudjuk, hogy ez a népköltészeti motívum az ál-Petőfiknek kedvezett. A sok példa közül a dióba rejtett verset hozom példaként. Innen tudhatták meg az emberek, hogy Görgey árulása miatt veszett el a szabadságharc. A karácsonyi kalácshoz tört dió éppen a sváb kezébe került, így ő is megtudhatta az igazságot.52 A császári titkos jelentések között fennmaradt jelentés bizonyítja Petőfi kalandjait. Eszerint Kossuth Lajos ügynököket küldött Magyarországra, hogy visszatérését készítsék elő. Az ügynökök között volt Petőfi is. A felkeresésére kirendelt ügynök ezt írta: „Petőfi Sándor, az ismert magyar költő nincs Párizsban, hanem juhásznak maszkírozva a Muraközben éspedig annak horvátországi részén tartózkodik.”53 Eme írások az olvasmányélmény és továbbmondás révén segítették a folklorizálódást. Visszaemlékezések szólnak arról, hogy Petőfi a román királytól, Sándor cártól kapott menedéket, de arról is, hogy messzi sóbányában raboskodik. A hagyománynak másik része szerint Petőfi a segesvári csata után egy mély kút- ban húzódott meg, ezért nem találták meg az oroszok. Pásztornak öltözve szökött meg onnan és Törökországba ment Kossuth után.54 A kútba rejtőzött hős összefüggésbe hozható a bibliai József-történettel.55 Ennek a motívumnak nem csak a múltja, hanem jelenkori élete is figyelemre méltó, mert nem csak a szabadságharc folklórjában jelenik meg Petőfitől függetlenül más személyek megmenekülését példázva, hanem később a II. világháborús katonatörténetekben, illetve a parasztságot sújtó beszolgáltatásokra vonatkozó közelmúlti eseményig aktualizálódott. Az írásos kultúra folklórra tett hatása nyomon kísérhető a gyűjtött anyagban. Már a múlt században voltak mondák Petőfi orosz fogságáról, szibériai kényszer- munkájáról. „Egy budapesti újságíró odament, és bekerült egy Hajdú nevű községbe. Azt mondja ott egy ember magyarul: Öcsém, maga magyar. Hát maga hunnen tud 50 Uo. 51 Az álruhában vándorló hőshöz kapcsolódó folklór-motívumokat szedte össze Thompson, 1956, i. m., K1812 52 Dobos, i. m., 424. 53 Sándor János, Nemes Petőfi Sándor költőnk Szabadszálláson született és Szibériában halt el, Bp., 1939, 107. 54 Dömötör, i. m., 55. 55 Thopmson, 1956, i. m., K1931.4. mot. 144
