Cséve Anna (szerk.): A forradalom után. Vereség vagy győzelem? - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 10. (Budapest, 2001)

Francoise Mélonio: A csüggedés ideje. Tocqueville és Proudhon a forradalom után

egyik percről a másikra új alapokra lehet helyezni a társadalmat. A keserűség és kiábrándultság arányos azzal az elragadtatottsággal, amely a forradalom kezdetét, a „fenséges” pillanatot jellemezte, amikor minden lehetségesnek tetszett. A forradalom tehát egy olyan ígéret, amit nem lehet beváltani, de elkötelezi azokat, akik számára elhangzott. A költői illúzió elvesztésével eljön a reform reménye és sürgető szükségessége. „Ellenben a szabadság rendszerint viharok közepette születik; magát a polgári viszályok közt bajjal alapítja meg, s csak mikor már megvénült, akkot láthatni át jótéteményeit.”31

Csejdy László fordítása

31 Tocoqueville, A democraţia Amerikában, I-IV, lord. Fábián Sándor, Buda, Magyar Királyi Egyetem, 1841, II, 113.

62