Cséve Anna (szerk.): A forradalom után. Vereség vagy győzelem? - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 10. (Budapest, 2001)
Kiczenko Judit: „Sötét vizek partján” Egy bibliai motívum története
korban, amelyben az általam vizsgált bibliai motívum állandósult és kanonizálódott, így már az évszám (lásd Esterházy), az esemény, egy történelmi név vagy helynév előhívhatja a századokon hozzárögzült bibliai analógiát. Témámhoz erősen kötődve, csak az azzal vonatkozásba hozható elemekre utalok A rajongókból és a Zord időbői. A rajongók egyik forrása Szalárdi Siralmas Krónikája. A krónika Második részének tartalmi összegzése: „Mellyben a haza állapota a Júda és Izrael állapotéhoz, azoknak az igazgatásbéli és boldogtalan állapod szerént egybevettetnek, s alkalmatossága s céljai is, avagy vége a krónikának megiratik.” A körülbelül három nyomtatott oldalnyi fejezet a már másoktól ismert módon veti egybe a babiloni fogság kiváltó okait és a XVI. századi magyar eseményeket. Az analógia értelme és célja Szalárdi szerint, hogy abból, „mint egy tükörből kinézvén” legyen értelmezhető, megismerhető és megváltoztatandó a történelmi keret „a kívül való keresztyén nemzetek” számára is. A rajongók egyik főhőse a zsoltárfordító és zsoltáríró valós történelmi személy, Péchi Simon, aki héberből lefordította többek között a Psalteriumot, kora egyik legműveltebb személyisége, tanult bibliaértő és magyarázó. A regény szövetében több utalás van a babiloni fogság eseményeire, a legismertebb Dániel Könyvének egyik legnépszerűbb epizódja, Dániel az oroszlánok barlangjában.53 Utalás történik a 110. zsoltár - ra, szöveg szerint pedig Pécsi énekli és orgonálja a 22-et, a 23-at pedig Bodó Klára idézi föl, zaklatott belső monológjában (más biblikus idézetekkel vegyítve), mint a megoldás útját megjelölőt. Érdekessége a zsoltáridézeteknek, hogy a filológusi módszerrel dolgozó Kemény még a Pécsi által énekeltet sem az ő, hanem Szenczi Molnár fordításában adja, talán azzal a motivációval, amelyet Aranytól már idéztem a zsoltárok közismertségéről. A Szenczi Molnár-félétől Kemény is inkább elvárhatta a szövegközöttiség felismerését, mint a csak a szombatosok által ismert Péchi-fordítá- soktól.54 A Zord idő cselekményének időpontja a százötven éves török uralom kezdete, középpontban Buda elfoglalásával, sokak fogságba vetésével, néhány főhős lemészárlásával, a királyi udvar Erdélybe való száműzetésével. Ez esetben is a cselekmény ideje, illetve az ókorban a győztesektől megkövetelt rituálénak az érvényesítése (a város birtokba vétele, jelképeik meggyalázása - Kemény regényében ilyen például a kereszt eltávolítása a templomról -, a legyőzöttek vezetőinek fogságba vetése, száműzetése, a kegyetlen halálnemek stb., amely a zsidók jeruzsálemi vereségét is követte), illetve a reformáció miatt kirobbant európai vallásháborúk, s a hatásukra és ellenükben előhívott ószövetségi hivatkozások között teremthető párhuzam. Kemény a Zord időóm is hivatkozik a már A rajongókban is kiemelt Dániel-epizódra.55 Gyakori a korszakban a szövegközöttiségnek egy - az idézésnek a címben megvalósított - változata.56 Az 1860-as évekből csak Jókai A kőszívű ember fiai című regényét emelem ki, amely Ezékielt idézi föl („és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hús szívet” 36,26; 11,19). 53 .Add, Uram! - monda a negyedik - hogy veszély nélkül szabaduljanak ki az oroszlánok verméből, hasonlóan Dániel prófétához; mert, ha rendkívüli eszközzel nem mutatod meg szeretetedet irántunk, a tévedések emberei még azt fogják hinni, hogy ők járnak az igaz úton.” Kemény Zsigmond, A rajongók, Bukarest, Kriterion, 1980, 402. A zsoltáridézetek helye: 81, 204, 234. 54 Péchi neve azért szerepel szövegemben két változatban, mert írói neve Péchi (1. Psalteriuma), míg a regényben Pécsiként szerepel. 55 Kemény Zsigmond, Zord idő. Bukarest, Kriterion, 1975, 56. 56 Ilyenek pl. Sárosi Gyula (a korban rendkívül népszerű) Babylon imája, Lévay József Babyloni vizeknél, az 1860-as évekből Jánosi Gusztáv A babiloni fogság után stb.
