Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)

I. Az irodalom ünneplése - E. Csorba Csilla: A költészet apoteózisa

Halász István után ismeretlen mester: Pannónia Magyarország 1000 éves diadalünnepén jelen időben, színezett nyomat, Magyar Nemzeti Múzeum

A 19. század végi társadalom önmagát keresve példaképek tablóit állította össze, s népszerű emléklapok formájában sokszorosította azokat. A nemzeti és történelmi identitást erősítő, tudatos programkészítés alapján létrejövő művek a szentképek ikonográfiái típusaira emlékeztetnek, ahol azonban a valóságos történelmi alakok, események szakrális jelképekkel, utalásokkal keverednek.

Az 1880-90-es években keletkezett történelmi emléklapok, így a Magyar sza- badságharcz emléklapja, a Millenium emléklapja, Kossuth Lajos halála alkalmával készült emléklap ábrázolási sémája Petőfit a híres magyarok Panteonjába vonja, ahol a szoborszerű géniuszok, Hungária koszorús alakja köré csoportosuló neves magyar politikusok között mindig hangsúlyosan tűnik fel a költő alakja. A magyar történelmet előrevivő halhatatlanok körében Petőfi fiatalsága révén a nemzeti múltat a jelennel összekapcsoló szimbólummá emelkedik. A honfoglalás és a nemzeti függetlenség kivívása azonos jelentőséget nyer a Honalkotó Árpád vezér (Emléklap a honalapítás 1000-ik évfordulójára) című emléklapon,16 ahol Petőfi és a magas posztamensen álló Árpád vezér a litográfia teljes középső mezőjét foglalja el. Mellettük még 14 történelmi alakot helyezett el a művész, s ezzel a költőt hangsúlyos pozícióba helyező ábrázolással Kacziány Ödön Bartók Lajosnak a segesvári szobornál mondott gondolati paradoxonjára rímel: „Fél évszázad alatt, - mintha egy évezrednyi távozott volna tőlünk. Vissza Árpád seregébe. Mert az ő lelke [Petőfié - Cs.Cs.] viharzott át akkor a honfoglalók keblén."17

A Kossuth Lajos halála alkalmával megjelentetett emléklapon az oltárképek kompozíciós rendjét követve a halálos ágyon fekvő Kossuthot a térdeplő Hun41