Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)
I. Az irodalom ünneplése - E. Csorba Csilla: A költészet apoteózisa
Lotz Károly rajza után Marastoni József: Petőfi halála litográfia, Petőfi Irodalmi Múzeum kezében visszafojtott, érzelemmentes. A szenvedő, hazájáért meghalt költő magányosan teljesíti be végzetét: a romantikus magányos hős ábrázolása a klasszicizmus elégikus, szenvtelen nyugalmával jelenik meg, ez nem mással, mint a kép készülésének dátumával, - 1863 - magyarázható. Lotz allegorikus ábrázolása egyszerre szól a költészet és a haza gyászáról, Petőfi, a Megváltó és a nemzeti függetlenség elvesztéséről. A Lotz Károly grafikáján megfogalmazott gondolatnak több, mint egy évtizeddel későbbi újragondolása: Madarász Viktor ismert Hazám című festménye. II. Lajos, Hunyadi László mellett Petőfi lett a nemzeti pieta-ábrázolás legfőbb szereplője.14 A méretével is lenyűgöző Madarász képen Petőfi végórájában magányosan egy hegytetői tisztáson fekszik, körülötte a mindenség végtelensége, szemét kérőn az égre emeli, vérével a földre írja a számára legfontosabbat. A Krisztus az Olajfák hegyén jelenet magánya a Golgota tragédiájával vegyül e képen, ahol a főhős bizonytalanul fel- tápászkodó, az ókori szobor, a Gallus halála mozdulatára emlékeztető, szinte felemelkedő testtartása az ég és föld közötti létállapotot rögzíti. A politikai jelentéstartalom mellett a festmény vallási asszociációkat is kiváltó ábrázolás- módja ugyancsak oka lehetett annak, hogy Madarász e legnépszerűbb képe olajnyomat formájában a paraszti-polgári otthonok falán a szentképek mellett foglalt helyet. (Madarászt élete végéig foglalkoztatta Petőfi halála: a Lidérc (Petőfi, mint a szabadság géniusza, 1906) és a Feltámadás, (1913) már címében is utal a képek „Petőfi személyén át megfogalmazott jelképes tartalmára szaporítva ezzel a magányos hős, a hős halála" ikonográfiái kerettémák példatárát.) Petőfinek az istenek birodalma, az ég felé emelkedését Zichy Mihály már Madarásznál is konkrétabban jelenítette meg a barokk egyházi festészet moz39
