Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)

I. Az irodalom ünneplése - Flood, John: A Német-Római Birodalom koszorús költői

söpörte évszázadokra visszatekintő hagyományai egyikét, a koszorús költői cím adományozását is. Ha meggondoljuk, hogy az e címmel kitüntetettek többsége egyáltalán nem alkotott értékes költői műveket, a veszteséget talán nem is kell annyira fájlalnunk. Mégis kár érte, mert vele az irodalom társadalomtörténetének egyik hosszú és érdekes fejezete zárult le. E fejezet egyik legmeglepőbb vonása kétségkívül az, hogy számos kimagasló költőről tudomást sem vett, s őket soha nem tartotta érdemesnek e kitüntető címre. Találóan jegyezte meg egy német kritikus: 'Als die ersten deutschen Dichter geboren wurden, wurden die letzten „Poeten" gekrönt'34, célozva arra, hogy az öreg akadémiai koszorús költők akkoriban haltak meg sorra, amikor a valódi költőóriások - Goethe, Hölderlin, Eichendorff, Heine és a 18.-19. század többi nagy alakja - születtek. Angliában, ahol a koszorús költői cím állami hivatalként még ma is létezik, a kitüntetettek névsorában - Dryden, Wordsworth és Tennyson kivételével - szintén alig találni jelentős költői tehetséget. Összességében mégis elmondható, hogy a koszorús költői cím adományozása évszázadokon át jelentős, meg-megújuló kísérlet volt a költészet méltó megünneplésére.

Fordította: Szalay Marianna

JEGYZETEK

bélén dolgozat egyik korábbi, angol nyelvű változata Poets Laureate of the Holy Roman Empire címmel jelent meg (in: Hungarian Journal of English and American Studies, 3,2 (1997(1999]), 5-23.). E helyütt ragadom meg az alkalmat, hogy köszönetét mondjak Dávidházi Péternek (Budapest), amiért rendíthetetlen támogatásáról biztosított e téren végzett kutatásaimban.

2Ode ad Budensem Musarum Sedem oblata a Regia Academia Cassoviensi Natali Ipso Augustae, quo Excellentissimus Comes Franciscus de paula Balassa jussu augustae militi caesareo de annona prospecturus, ad scholas regias invisit. Anno M.DCC.LXXV111. Cassoviae, ex typographia Landereriana, 1778. (2. versszak), A londoni British Libraryban őrzött másolat, könyvtári jelzete: Hung, l.n.19 (5.).

3 In: Cod. Guelf. 43 Aug. 2°, Herzog August Bibliothek, Wolfenbüttel. Lásd Wolfgang Milde, Die Wolfenbiitteler Corvinén. Wolfenbüttel 1995, 20.

4 A témával foglalkozó szakirodalom nem túl gazdag. Néhány jelentős régebbi műtől kezdve, mint Vincenzo Lancetti, Memorie intorno ai poeţi laureati d'ogni tempo e d'ogni nazione. Milan 1839; M. J. HUSUNG, Kaiserlich gekrönte Dichter, in: Zeitschrift für Bücherfreunde, n.F. 10 (1918), 40-3; Edmund Kemper Broadus, The Laureateship. A Study of the Office of Poet laureate in England, with some Account of the Poets. Oxford 1921; és Karl Schottenloher, Kaiserliche Dichterkrönungen im Heiligen Römischen Reich deutscher Nation, in: Albert Brackmann (szerk.), Papsttum und Kaisertum. Forschungen zur politischen Geschichte und Geisteskultur des Mittelalters. Peter Kehr zum 85. Geburtstag dargebracht, München 1926, pp. 648-73, a viszonylag frissebbekig terjed, melyek azonban kevés kivételtől eltekintve nem átfogó jellegű, inkább egy-egy szűkebb kérdéssel foglalkozó tanulmányok, mint például J. B. Trapp, The owl's ivy and the poet's bays, in: Journal of the Warburg and Courtauld Institutes, 21 (1958), 227-55; J. B. Trapp, Le Poéte Lauréat, in: Geschied- nis von het onderwijs, 7 (1962), 735-54; Theodor Verweyen, Dichterkrönung. Rechts- und sozialgeschichtliche Aspekte literarischen Lebens in Deutschland, in: Literatur und Gesellschaft im deutschen Barock (Germanisch-romanische Monatsschrift. Beiheft 1), Heidelberg 1979, pp. 7-29; J. B. Trapp, The Poet Laureate. Rome, renovatio and translatio imperii, in: P. A. Ramsey (szerk.), Rome in the Renaissance. The City and the Myth, Binghamton, New York 1982, pp. 93-127; J. B. Trapp, Dichterkrönung, in: Lexikon des Mittelalters. München und Zürich 1984-98, voi. III. k. 975- 77; Dieter Mertens, Bebelius ...patriam Sueviam ... restituit. Der poeta laureatus zwischen Reich und Territorium, in: Zeitschrift für wiirttembergische Landesgeschichte, 42 (1983), 145-73; és Alois Schmid, "Poeta et orator a Caesare laureatus". Die Dichterkrönungen Kaiser Maximilians I., in: Historisches Jahrbuch, 109 (1989), 56-106.

31