Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)
VI. Ünnepi alkalmak - alkalmi ünnepek - Kovács Ida: Vendégkönyvek faggatása. Irodalmi vitorlázások, avagy írószalon Balatonfüreden
Déry Tibor az Addion, 1961. Urbach Boldizsár, Horváth Zsuzsa és Szabó Lőrinc az Addio fedélzetén, 1954. 1946-ban ismerte meg a művelt, művészetekre nyitott, csendes humorú orvos- professzort, ugyanakkor tekintélyt parancsoló hajóskapitányt, aki hamarosan a társaság kedvelt „Dizsi"-je lett, részese minden közös kalandnak. A vitorlázások aranykora az 1950-es és 60-as évek. A társaság tagjai között van még évekig a hajóskapitányon és a Lipták-házaspáron kívül Egry József, akinek badacsonyi háza gyakran a vitorlás utak célállomása, valamint Szabó Lőrinc, továbbá Takáts Gyula, Örkény István, Keresztury Dezső, Bernáth Aurél, később Illyés Gyuláéék, Déry Tiborék. A közös együttlétek a hajó fedélzetén, a parton vagy a Lipták-házban, a kikapcsolódás mellett - művészekről van szó - folytonos szellemi tornát jelentenek, játékos verselésben, humorban. Olykor véget nem érő barkochbák folynak a házban, s követik egymást a kollektíván kiötlött ún. „Kastanje"-szertartások, azaz vadgesztenye-ünnepek, a hajósok védőkabalájának, a vadgesztenyének tiszteletére. Részesei sok fiatal mellett Szabó Lőrinc és Borsos Miidós. „Mindennel szerettünk játszani, - írja Lipták visszaemlékezéseiben: „Hát persze, hogy játszottunk a kerttel is. Tagore-mintára emlékfákat ültettünk. Szabó Lőrinc szép nyírfája ma is áll, Tamási Ároné tiszafa. Egry fája szép sudár cseresznye, Keresztury Dezső óriásinak ígérkező körtefát ültetett. [...] Illyés Gyula maga hozta és ültette a cseresznyefát, amely tihanyi kertjében nőtt. O nevezte el csúfolódva magyar gerinc"-nek a girbegurba kis fát."14 A társaság egyik kedvence volt egy bizonyos Lombardia-játék - hiszen Lombardia - találták ki Borsossal, Illyéssel, Horváth Boldizsárral közösen -, maga a Bala- tonfüred és Tihany határolta félsziget. Passuth László osztotta ki a szerepeket: Pápa, fejedelmek, kalóz. Lipták Gábor: Gabriello Can Grande, Lombardia fejedelme, Illyés Gyula: Giulio Siciliano fejedelem, Vass Elemér feső IV. Piás pápa, Horváth Boldizsár: Baltazáré kalózvezér, Borsos Miklós: Niccolo di Toscana. Borsos brilliánsan szellemes leveleiből derül ki, hogy ezek még a 60-as évek végének eseményei. Örkény István társaságban az Addio fedélzetén, 1961. Petőfi Irodalmi Múzeum 282
