Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)

VI. Ünnepi alkalmak - alkalmi ünnepek - Kovács Ida: Vendégkönyvek faggatása. Irodalmi vitorlázások, avagy írószalon Balatonfüreden

tius 16. Ódájának új fordítása, amely 1951. márciusában itt készült). Előfordul az is, hogy Pilinszky, Nemes Nagy Ágnes és Weöres Sándor egy-egy régebbi versének kéziratát ragasztja be a lapok közé. így kerül a könyvbe Pilinszkytől több kézirat is: Auschwitz, Sztavrogin elköszön, Sztavrogin visszatér, Infernó, Merre hogyan? Remekbe sikerült, dedikált rajzokat láthatunk Amerigo Tot-tól, Kondor Bélától, Ferenczy Bénitől, Bernáth Áuréltól. Ezeket kiemelve, mégis talán emlékkönyveknek nevezném inkább a köteteket. Olyan, mintha a vendégkönyv Lipták Gábor naplója lenne, amelyet vendégeivel írat, vagy emlékeztető, gondolhatnánk máskor, amikor a beírások között tényekre szorítkozó jegyzőkönyvszerű bejegyzéseket találunk. De van itt hirtelenében összeállított tréfásan szerkesztett újság is, a Lipták ház szolgáltatásait hirdető reklámszövegek, s számtalan jókívánság prózában és versben, mellyel a baráti kör tagjai - s nem feltétlenül a céhtárs költők - egymást köszöntik valamely jeles vagy jelentéktelen alkalomból. Makk Károly jegyzi a 6. számú vendégkönyvbe 1965 áprilisában:

„Pihenni akarsz? - Liptákék! Szórakozni akarsz? - Liptákék! Tanulni akarsz? - Liptákék!

Jól élni akarsz? - Liptákék!

(/1965. IV. 18.)

Ladányi József fül- orr - gégész orvos is remekel, 1951. október 6-án írja:

[...]

Ma már nem az a helyzet kérem, mint valamikor régen:

nem csak azért megy az ember Füredre, hogy hegyet másszon vagy vitorlázzon

hanem hogy megázzon

és egy-két órát a Lipták-házban tanyázzon.

Nemcsak azért, hogy savanyu vizet igyon,

Hanem, mert ott van a híres-nevezetes füredi Helikon.

Zsibonghat a ház, mint falusi vásár:

Botjával csendet int a Császár, ő nem csak gazda, textiles, mint néhány őse: őa barkochbának verhetetlen hőse. [...]

A 3 Ladányi

(MAKÁMA Lipták Gáborék vendégkönyvébe, 1951. X. 6.1. kötet.)

Nyilvánvaló, hogy évtizedek alatt folyamatosan változott a széleskörű baráti társaság összetétele - szinte korszakolni lehet a negyven évet -, új játékok, új hagyományok teremtődtek új szereplőkkel. Berda József az 1950-es évek végén, a 60-as évek elején fordult meg legtöbbször a Lipták-szalonban. Ő azon kevesek egyike, akiknek füredi ihletésű verse, amelynek kézirata a vendégkönyvben szerepel, hamarosan hetilapokban is, majd kötetben is napvilágot látott.13 Verse így szól:

280