Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)
VI. Ünnepi alkalmak - alkalmi ünnepek - Kovács Ida: Vendégkönyvek faggatása. Irodalmi vitorlázások, avagy írószalon Balatonfüreden
Kovács Ida VENDÉGKÖNYVEK FAGGATÁSA - IRODALMI VITORLÁZÁSOK, AVAGY ÍRÓSZALON BALATONFÜREDEN „Oh Füred, drága Helikon, támadjon benned új hagyomány! Költő lennék, hát álmodom: Jöjj velünk, Költő, mindahány!" Keresztury Dezső jegyezte be e buzdító sorokat egy köszönetnyilvánításokkal, gratulációkkal, tréfás és meghatott írásokkal, rajzokkal telezsúfolt vendégkönyv lapjaira 1958. szeptember 6-án. Verse fölé cím gyanánt odaírta: Irodalmi est Füreden. Mielőtt azt gondolnánk, hogy pusztán a költői képzelet túlzása ragadta el a sorok íróját, amidőn pályatársait éppen balatonfüredi szereplésre biztatja, lapozzunk tovább a vendégkönyvben. Hamarosan megtaláljuk a szeptember 6-án rendezett, két részből álló est Keresztury Dezső kézírásával lejegyzett programját is. A költő-előadók között - akik felolvasnak saját verseikből - szerepel Kereszturyn kívül Fodor József, Jankovich Ferenc, Nemes Nagy Ágnes és Takáts Gyula, előadóművészként pedig Jancsó Adrienn, illetve Béres Ferenc és Érsek Mária, akik Pálóczy Horváth- és Csokonai-dalokat, valamint Balaton vidéki népdalokat énekelnek. Az összejövetel jól sikerülhetett, amint azt a szereplők beírásai is bizonyítják: „Mindig szeretettel fogok gondolni a mai estére" (Jancsó Adrienn) vagy: „Több ilyen kedves estét mindannyi- ónknak" (Béres Ferenc) illetve: „Szeretettel és hálával" (Nemes Nagy Ágnes). Hol volt hát pontosan ez az irodalmi est, mit is jelent az első hallásra ugyancsak szerénytelennek tűnő titulus: „füredi Helikon"? A füredi Helikon jó néhány kortárs író és újságíró által is megénekelten, a füredi múzsák kedvenc tartózkodási helye. Pontos címmel is tudunk szolgálni: Balatonfüred, Petőfi Sándor utca 36. Lipták-ház. E „helikoni hely" elhíresült gazdája: Lipták Gábor, azaz Gabus, gazdasszonya pedig Liptákné, azaz Pulcsika. Az ódon, mindig kitárt kapujú, országút tövében álló ház - nevezhető kúriának is a helyi múzsák varázslata révén vált „irodalmi szalonná", valóságos „kulturális központtá", mások szerint „élő múzeummá". író- és művész-barátok illették az elmúlt évtizedek alatt ilyen és ehhez hasonló elnevezésekkel az elhíresült Lipták-portát, amely a házigazda 1985-ben bekövetkezett haláláig mintegy negyven éven át fogadta a távoli és közeli barátokat. Azaz - ahogyan Lipták Gábor írja Nyitott kapu címmel közreadott visszaemlékezésében: „mindazokat, akik a szellem és a kultúra hívői és ismerői voltak". Gyakori vendég volt a házban Egry József, Ferenczy Béni, Bernáth Aurél, Borsos Miklós, Szántó Piroska, Illés Árpád, Szabó Lőrinc, Tamási Áron, Illyés Gyula, Németh László, Berda József, Déry Tibor, Weöres Sándor, Keresztury Dezső, Passuth László, Örkény István, Vas István, Pilinszky János, Boldizsár Iván, Dobozy Imre, a „civilek" közül Horváth Boldizsár budapesti orvosprofesszor, Debrőczi Tibor 275
