Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)
VI. Ünnepi alkalmak - alkalmi ünnepek - Kovács József László: Az 1857-es császárjárás irodalmi visszhangja
érdemelnek, mert szerzőik között sok az alkalmi hízelgő, aki az iskolai tanulmányai során némi versgyártást is tanult. A felsorolt versjegyzék azonban aligha teljes, a Budapesti Hírlap sokat felsorol, de nem tud a soproni látogatás alkalmával született két német versről, az egyik Kolbenheyer verselménye, a másik szerző névtelen. Kolbenheyerről meg kell jegyeznünk, hogy talán a börtön- viseltség foltját akarta halványítani, derék ember volt, Arany János költészetéből is fordított németre.26 Van a császári körútnak egy egy évvel később megjelent díszalbuma, a bécsi mechitarista szerzetesrend kiadványa, címe: Das Kaiser-album Viribus unitis, Wien, 1858. Ez is tartalmaz a császári kőrúthoz kapcsolódó verseket. A díszalbum a monarchia soknyelvűségére utal, a legnagyobb számban megtalálható német versek mellett latin, olasz, román, lengyel, rutén, cseh, szlovén, horvát, szerb, ó- és újarméniai,újgörög és zsidó nyelvű verseket olvashatunk az öt magyar nyelvű „költemény" szomszédságában. A nagyméretű versalbum egy példánya Sopronban, Thier László gyűjteményéből került elő, ezt megvettem és a nagykőrösi Arany János Múzeumnak ajándékoztam - ott a helye. A kötet már címlapján is hirdeti, hogy a tiszta bevételt az 1853-as merénylettől megmenekült császár felépülésének emlékére emelendő fogadalmi templom - a Vo- tiv-Kirche - javára fordítja az örmény eredetű mechitarista szerzetesrend. A kötetet versekkel támogató öt „magyar költő" a többi alkalmi vers szerzőjéhez hasonlóan harmad-negyedrendű verseidnek, vagy még annak sem nevezhető. A Petőfitől méltán megtépázott tekintélyű Császár Ferenc 1854-ben írt egy szonettet "A felséges arához"- Erzsébethez. Ez a Habsburg-ház által is sugallt Erzsébet-kultusz egyik korai jelentkezése, a később tragikus életű Erzsébet megnyerhette a magyar rokonszenvet. Sujánszky Antal Mária Teréziát dicsőíti. Ney Ferenc, Rab István és Vass József verselményei a császárlátogatáshoz kapcsolódnak, ezek akár már akkor is megjelenhettek. A pesti német, majd a budai magyar főreáliskola igazgatója Ferenc Józsefből szeretne hadihőst faragni, aki annyira együtt érez katonáival, hogy a körutazás során kitört vihar idején kiszáll hintájából, és együtt menetel „a záporverte hadfiak" csapatával. Ney képzelete nem szárnyalt túl magasra, mert ilyen „hőstettet" nem kürtőit szét a „Budapesti Hírlap". Rab István és Vass József nevét csak verses hízelgésük őrzi. Rab egy erdélyi összeesküvés miatt korábban börtönt járt, majd aulikus érdemekre pályázik. Ezért a szabadságharcot a tatárjárás és a török világ csapásaival tartja azonosnak: „Kedve jött a nagy világnak, / Önön boldogságát dúlni" vagy: „Jaj nekünk, hogy a hűséget / Olyan könnyen szegni mertük." Ezután már csak a feledés homályát rímeli meg, Vass József pedig azért lelkesedik, hogy nincs többé politikai fogoly - legalábbis a császári ígéret szerint. Ezért: „Kegyelmed tényei nagyszerük" „S a börtönöknek bús lakói, / Kik szabadulva köszöntnek, áldnak." Egy komáromi tanár - Vasvári Kovács - azt merészelte állítani, hogy „Magyarország összes népnevelői nevében hódol," a nemzet szavát és érzéseit, a nagykőrösi magányából városa és nemzete fölé magasodó Arany János tanár úr írta meg. Hatottak-e a fent leírt események, elsőként a nagykőrösi császárjárás, meg a Budapesti Hírlapban közvetített hízelkedések, gyatra bosszantó verselmé- nyek A walesi bárdok megírására? A nagykőrösi császárjárás megrázhatta az érzékeny lelkű költőt, az ökörsütés, a hamisan megrendezett „népünnepély" akár a ballada előképe is lehet. A császár „érdeklődése" a nagykőrösi határ termékenységéről, az ifjú zsarnok közvetlen közelről látása az epikai hitelre építő 264
