Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)
V. Írói évfordulók - Csapiár Ferenc: Szoboravatás Érsekújvárott. Fejezet a Kassák-kultusz történetéből
Csapiár Ferenc SZOBORÁLLÍTÁS ÉRSEKÚJVÁROTT FEJEZET A KASSÁK-KULTUSZ TÖRTÉNETÉBŐL Kassák Lajos érsekújvári kultuszának újabb kori történetében szinte mindvégig jelen van a szlovákiai magyar-szlovák város sajátos helyzetéből fakadóan a kényszerű egyensúlyozás, az elhatározásoktól való ideiglenes visszalépés, a kivárás, a későbbi megvalósítás mozzanata. 1967. április 18-án a CSEMADOK érsekújvári helyi csoportja és a Városi Nemzeti Bizottság díszpolgárrá választásról szóló oklevél átadására invitálta szülővárosába a 80. születésnapját ünneplő Kassák Lajost. A férje helyett odautazó Kassák Lajosné a május 29-i ünnepségen azonban csak elismerést kifejező díszoklevelet vehetett át. A díszpolgárrá választást ugyanis az utolsó pillanatban a járási párt- és állami vezetés leállítatta. Már ennek az ügynek a kapcsán fölismerhető egy sajátos koreográfia: gondosan előkészített vállalkozásokat a megvalósítás előtti pillanatban megakasztani s az eredetinél kisebb formába kényszeríteni. A szoborállítás gondolata először 1983 márciusában, a Kassák Lajosné által Érsekújvár számára adományozott képzőművészeti anyag bemutatásának előkészületei során vetődött fel. A város két festő szülötte, a Pozsonyban élő Zmeták Ernő és a budapesti Luzsicza Lajos Borsos Miklós mellszobrát javasolta, mégpedig oly módon, hogy a Kassák Múzeumban található eredeti márványpéldányról bronzmásolat készüljön. Nem kevesebb mint öt esztendeig tartott, míg a városi galéria igazgatója, Mlynárik István megszerezte előbb a város, majd a járás vezetőségének, ezután pedig a szlovák kulturális minisztérium illetékes részlegének hozzájárulását. Az 1988-ban megszövegezett minisztériumi irat egyik kitétele szinte előre jelezte, ami a szoborral az átvétel után történt. Az engedélyezők ugyanis rögzítették, hogy a szobrot Érsekújvá- rott „belső térben" kell fölállítani. A másik kikötés az volt, hogy a mű kizárólag ajándékként fogadható el, a várost költségek nem terhelhetik. Budapesten Luzsicza Lajos már 1984 májusában megszerezte Borsos Miklós engedélyét a bronzmásolat elkészítéséhez, majd 1989 januárjában Rátkai Ferenc miniszterhelyettes elvi hozzájárulását az ajándékozáshoz és az öntés költségeinek vállalásához. Az ügy hivatalból a budapesti minisztérium képzőművészeti osztályához tartozott, itt azonban azt javasolták, inkább Gulyás Gyula újonnan készült Kassák-szobra kerüljön Érsekújvárra. Hosszabb szünet után a teendőket a külügyi osztály vette át, s végleges döntés született: a Borsos Miklós által készített szobor bronzmásolata megy Érsekújvárra. Június 15-re elkészült a másolat. Július 16-án Pányik György érsekújvári városi tanácselnök és Mlynárik István képtárigazgató átvették Budapesten a szobrot. A tanácselnök arról tájékoztatta Rátkai Ferenc miniszterhelyettest, hogy a kiválasztott helyen, a Kálvária előtti kis téren, az egykori lakatosműhellyel szemben már folyik a tereprendezés, elkészült a posztamens, s augusztus utolsó napjaiban sor kerülhet az avatásra. Augusztus 22-én ismét küldöttség érkezett Érsekújvárból, hogy átadja Rátkai Ferencnek az ünnepségre szóló meghívást. 248
