Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)

IV. Ünnepi hagyományok születése - Ferenczi László: A költők hercege és a Caréme Alapítvány

Maurice Caréme, '1971. Jeannine Burny felvétele. (A Maurice Caréme Alapítvány /Brüsszel/ engedélyével.) lengyel és japán költők voltak a résztvevői. Két brüsszeli bojkottálta a konfe­renciát az alapítvány elnöknőjének és a költő özvegyének ellentéte miatt, ők ketten néhány év múltán az Alapítvány leglelkesebb hívei lettek. Az Alapítvány havi bulletint ad ki, mely részletesen beszámol Caréme utó­életéről: könyvei megjelenéséről, a róla szóló méltatásokról, előadásokról, kü­lönböző rendezvényekről. Különösen az alapfokú iskolákban folytatnak ko­moly propagandát, számos belga iskola vette fel a költő nevét. Az Alapítvány 1989-ben létrehozta a Maurice Caréme-díjat, mely két éven­ként kerül kiosztásra francia nyelvű belga költők között. 1990-től ugyancsak két évenként jutalmazzák a legjobb Maurice Caréme-ről szóló tanulmányt, bár­hol is írják - franciául - a világon. A díjat eddig magyar, belga, román és olasz kutatók kapták meg. A két díj zsűrijének magyar és francia tagjai is vannak. Az Alapítvány ma egyike Belgium legfontosabb kulturális intézményeinek. Az elnök mellett négytagú irányító testület működik, az érdemi és gyakorlati munkát Jeannine Burny végzi. Az Alapítvány nemcsak Caréme ügyét szolgál­ja. Belgiumban a nemzeti irodalom tanítása mindmáig megoldatlan. Az Alapít­vány iskolai rendezvényeivel a belga irodalom létére hívja fel a diákok figyel­mét. Régebben nem egy költő ironizált Burny iskolai ügyködésén, ma már leg­többen sejtik, hogy - közvetve - Burny nekik is segít, noha példamutató - bár gyakran agresszív - ügybuzalma olykor ellenkező hatást vált ki. 1978-ban Caréme népszerű költő volt, de a „költők hercege" címe ellenére sem tekintették -általában - jelentős alkotónak. Húsz évvel halála után népsze­rűsége minden várakozás ellenére sem csökkent, költői tekintélye pedig je­lentősen növekedett. Ma egyre inkább sokértelmű, tragikus alkotóként méltat­ják, míg hajdani népszerűségét és - részben -kultuszát is az „egyszerűség" és „öröm költője" szlogennek köszönhette. 228

Next

/
Thumbnails
Contents