Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)

I. Az irodalom ünneplése - Flood, John: A Német-Római Birodalom koszorús költői

amit egykor a görögök, a rómaiak, az egyiptomiak és a káldeusok már írtak. A csillagos ég többé nem rejtély előttünk, ismerjük e földet, s a német mesterségnek hála, mely a nyomtatott betű használatára minket megtanított, felfedezzük, mi minden van a világ négy sarkában. Uralkodásod alatt a régiek lírai dallamait daloljuk, s a lant édesen zengő húrjait úgy pengetjük ujjainkkal, ahogyan a régiek tették. Eképpen az erény dicsérete és a nagy tettek dicsősége fennmarad minden időkre, és a hírnév babéra örökkön zöldell. Ez a magatartás emelte a görögök hírét a csillagos egekig, s nyomukban a rómaiakét. Most pedig mi vagyunk azok, kevésbé kegyes csillagzat alatt, akik e dalokat műveljük, a serkentő verseket lantszóval kísérve. Ha erőt, bátorságot öntsz belém, ha lelkesítesz, ünnepeled még kezdetleges soraimat, s homlokom babérkoszorúval koronázod, úgy bizton érezhetem, a menny gyönyörűségeit adatott megízlelnem."

A Poeta laureatus jelvényei. Hans Burgkmair fametszete (1505)

A fenti képen, Hans Burgkmair 1505-ből származó fametszetén, a Poeta laureatus jelvényei láthatók: a birodalmi sassal díszített jogar, gyűrű, kalap, pecsét, babérkoszorú a birodalmi sas jelvényével, két oldalán Apollón és Minerva alakjával.14 A kalap - orvosi barett - arra utal, hogy a kitüntetést az akadémiai fokozattal egyenértékűnek tekintették, a gyűrű pedig a költőnek a múzsákkal kötött házasságát jelképezi. A latin nyelvű felirat - Hanc Lavrvm dedimus

CHVNRADO INSIGNIA VATVM / CAESAR: VT HEROVM FORCIA FACTA CANAT / QVAQVE PIOS VATES MERITA CVM LAVDE CORONET / QVANDO QVIDEM NOSTRAS 1AM GERIT ILLE VICES - jelentése: „Mi, a császár, adományoztuk Conradnak e babért a költőknek járó kitüntető kegyünk jeleként, hogy hősi tetteket énekeljen meg és nevünkben költőket koronázzon, érdemük szerint."

Míg az első költőkoronázások rendkívül ünnepélyes külsőségek közepette zajlottak le, Zsigmond császár 1432-ben már csupán rendelet útján koronázta

16