Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)

III. Ünnep, irodalom, kisajátítás - Lakner Lajos: Irodalmi kultusz, identitás, legitimáció

4 Weber 1987,37-51.

5 Szilágyi 1997, 219.

6 Dávidházi 1994, 207.

7 Lotman 1973, 307-319.

8 Fábri 1997,181-183.

9 Margócsy 1997,56.

10 „A kulturális jelentés leginkább úgy értelmezhető, mint valamely »kulturális terület« összefüggésében konstituálódó tapasztalat értelmezése." Niedermüller 1995, 200.

11 Fábri 1997,186.

12 Uo. 183.

13 Arany János levele Salamon Ferenchez (1857. november 20.). Arany 1982, 413-414., vö. Praz- novszky 1998,49.

14 Arany János levele Tompa Mihálynak (1859. november 2.). Arany 1982, 463., vö. Praznovszky 1998, 62.

15 Lásd Keresztesné Várhelyi Ilona e kötetben szereplő tanulmányát.

16 Dávidházi 1990, 359.; Dávidházi 1989, 243-257, 261-263.

17 Bourdieu 1997, 57-73., vö. Karácsony 1995a.

18 Szilasi 1997, 52.

19 Margócsy 1990, 312.

20 Berger - Luckmann 1975,145.

21 Dávidházi 1989, VII. Kiemelés az eredetiben.

22 Az életvilág és az értelmi világ fogalma nem fedik egymást. Az előbbi a valóságról való hallgatólagos, állandó háttérként jelenlévő, nem reflektált, egészében sohasem aktivizálódó és nem uralható tudáskészlet, beleértve a fenntartását és a megújulását irányító mechanizmusokat is. Az utóbbi viszont intézményesen tagolt és uralt vagy legalábbis uralni vélt tudás. Vö. Berger - Luckmann 1975 és Dietz 1993.

23 Habermas 148-215., Losoncz 1988,10-16., 57. Külön vizsgálatot érdemelne e tanulmányban kifejletlenül szereplő kérdés: a kultusz hogyan járul hozzá az életvilág intézményesedéséhez és az alrendszerek uralma alá hajtásához.

24 Habermas 148-215.

25 Szilasi 1997.

26 Szilágyi 1997.

27 Fábri Anna a Kazinzy-ünnephez kapcsolódó bálokról írja: „Az ünneplő közönség most már minden kendőzés nélkül az ünnep legfőbb szereplőjének nyilvánította magát." Fábri 1997,185.

28 A losonci értelmiség a megyeszékhely Losoncra való áthelyezését szerette volna elérni. A Kár- mán-kultuszt alkalmasságuk kinyilvánítására és ünneplésére használták föl. Szilágyi 1997.

29 Gyóni Géza kultuszában a helyi értelmiség azt ünnepelhette, hogy megtalálták önmaguk megmutatásának alkalmát és szabadságuk viszonylagos lehetőségét a politikailag-ideológialag túlzottan ellenőrzött kultúrában. Takács O. 1997.

30 A debreceni Csokonai Kör úgy tekintett önmagára, mint "Csokonai szellemének kitörése, mely megmozgatta Debrecen alatt a földet". Csobán c.

31 Geertz 1994a, 10.

32 Németh G. 1981,278.

33 Berger - Luckmann 1975, 205-206., Bahtyin 1986,330.

34 Frye 1997, 38.

35 Uo. 38.

36 Uo. 43.

37 Goffman 1969, 31-34., vö. Szilasi 1997. 58.

38 Habermas 51-52.

39 Uo. 53.

40 Ricoeur szerint önmagunk megértése a reflexió aktusán keresztül történik, nem pedig közvetlenül. A reflexiót a kultúra szimbólumaiba való belépés teszi lehetővé. Ricoeur 1987a., c.

41 Ricoeur 1987a, 209.

42 Ezt mutatja az is, hogy „a kultusz ... nem képes iróniára". Szilasi 1997, 59.

43 Csobán a.

166