Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)

III. Ünnep, irodalom, kisajátítás - Lakner Lajos: Irodalmi kultusz, identitás, legitimáció

kai nyelv. Közismert, hogy a valóság a nyelv és a beszéd által teremtődik33, vagyis mindaz, ami nincs kimondva, annak létezéséről nem vagy csak nehezen veszünk tudomást. A hatásra törekvő, agitatív szónoki beszéd gyakran épp va­lóságuk interszubjektiv megerősítése hiányának elleplezésére szolgált. Nem tanulságnélküli összevetnünk a retorikai nyelvet a mindennapi be­széddel és a fogalmi nyelvvel. A mindennapi nyelvben néhány szó egész vilá­got tételez, s ennek érvényét, valóságát a beszélgetés sikeressége igazolja. A be­szélgetések gyakorisága vagy intenzitása lehetővé teszi, hogy a beszélgetőpart­nerek kevés szó segítségével is megérthessék egymást, s ezzel nő a tételezett életvilág valóságossága, bizonyossága. Ez azt jelenti tehát, hogy minél nyilván­valóbb e háttérvilág interszubjektiv jellege, annál inkább nő érvényessége. A tudományos nyelv a korábbi eredményekre való reflexióval, az érvek racioná­lis ellenőrizhetőségével vagy legalábbis a kifejtett vélemény beláthatóságával teremti meg a megértés hátterét, biztosítja az interszubjektivitást. Főleg ha a partnerek előfeltevéseiket is felfedik. A retorikai nyelv azonban eleve tagadja a valóság interszubjektiv megalkotottságát, kitüntetett szerepet kap "az ideologi­kus ... nyelvi szerkezet, mely érv helyett az elkötelezettségre hivatkozik"34, hisz „a cél, hogy a szónok, a beszéd és a hallgatóság azonosuljon"35. A morális nyo­más funkciója, hogy az alkalom a hit irányítása alatt álló feltétlen azonosulás ak­tusává váljon. A retorikai nyelv „azt az elvet hívja segítségül, hogy csak akkor leszünk bármivé, amikor már tartozunk valamihez, hogy hűségünk és összetar­tozásunk megelőzi értelmünket"36. A retorikai nyelv ezért lehet az egyik fő ka­pocs kultusz és ideológia között. S ami mostani szempontunkból fontosabb, a retorikai szerkezetben a beszélő személyisége kerül a középpontba. Az ő „hit­vallásán" keresztül nyílik meg a világ, s mutatkozik meg a valóság. A szónoki beszéd az önaffirmáció és az önidentifikáció egészen különös módját te­remti meg. Arról a cselekvéstípusról van szó, amit Goffman dramaturgiai cse­lekvésnek nevez, s ami közönségre vonatkoztatott önábrázolást jelent.37 „Az önáb­rázolás központi fogalma [...] nem a spontánul kifejeződő viselkedést jelenti, hanem a saját élmények kifejezésének nézőközönségre vonatkoztatott stilizálá­sát." Az ekképp cselekvő azt „szeretné, hogy közönsége bizonyos módon lás­sa és fogadja el" őt, így a stílust „egyéb tevékenységeik elé helyezik", mert bi­zonyos benyomás keltésére törekszik.38 A megnyilatkozásnak, az önábrázolás­nak ez a módja Habermas szerint a tiszta szubjektivitás terepe, hisz az a vágy mozgatja, hogy „a kívánságok és érzelmek kifejező ereje egyedül a beszélőnek saját belső világához való reflexív viszonyán"39 legyen lemérhető. Itt érhető tet­ten a kultusz egyik fontos szerepe. Úgy lép fel, mintha alkalmas médium40 len­ne ahhoz, hogy reflektálhassunk életvilágunkra, orientációs normáinkra, an­nak társadalmi implikációira ill. a bennük résztvevők saját magukra. így rejti el a szubjektivitás közvetlenségét, a közvetlen tudatnál41 maradást. A szubjektív való­ság mindig mások visszaigazolására utalt, a kultusz papjai pedig az igazolást végül is önmagukból merítik, hisz a kultuszt ők maguk teremtették, s ők maguk tartják fenn. így a kultusz szerepe az azonosulás feltétlenségének biztosításá­ban, a résztvevők életvilágának, a csoport és az egyén identitásának apologeti- kus megerősítésében érhető tetten. A retorikai nyelv azért lehet itt hasznos, mert lényegét tekintve párbeszédellenes, s eleve szemben áll az életvilág és az értelmi világok interszubjektiv jellegével. A hit, ami itt a megértést irányítja, közömbös mindenféle érveléssel szemben; belátással, racionális megértéssel nem lehet körébe lépni. A retorika eszközeihez folyamodó épp a mérlegelő megértés felfüggesztését akarja elérni, s a közönség elé az azonosulást mint 154

Next

/
Thumbnails
Contents